2012. június 14. - 2012 áprilisában, már jóval a legtöbb lombos fafaj fakadása előtt a Mátra déli lejtőin feltűnő mértékű tűvörösödést/száradást lehetett megfigyelni fenyőkön, elsősorban a Pinus-féléken. Ennek kiterjedése és mértéke az első észlelés óta eltel mintegy 2 hónap alatt is fokozódott. A probléma kivizsgálását, illetve felmérését az Egererdő ZRt Mátrafüredi Erdészete és az ERTI Erdővédelmi Osztálya közösen kezdte meg.
A lehető leggyorsabban kivitelezhető, ugyanakkor megfelelő információtartalmú felvételezési módszert igyekeztünk választani a probléma sürgőssége miatt. A Mátrafüredi Erdészet területén 122 olyan erdőrészlet található, ahol feketefenyő vagy erdeifenyő fafaj is előfordul. Ebből 68 olyan részlet van, amelyben a fenyők 20% feletti elegyarányban képviseltek. Ezekből véletlenszerűen (véletlenszám-generátor segítségével) választottunk ki 25 minta-erdőrészletet. Így a minta erdőrészletek közé különböző korú és különböző elegyarányú erdőrészletek is bekerültek. Ezeket terepi bejárás során részletesen felvételeztük; az erdőrészlet területén arányosan párhuzamos mintavételi sávokat fektettünk le két famagasság szélességben (jól belátható sávszélesség), a terepen legcélszerűbb irányban, egymástól az állomány elegyarányától és méretétől függően célszerű távolságokra. Az ilyen sávokban látható faegyedeket egyedileg minősítettük egészségügyi kategóriák szerint, majd lejegyeztük az alábbi kategóriákba eső fák számát:

1: frissen elpusztult egyed
2: 50% feletti levélelhalás
3: 50% alatti levélelhalás
4: tünetmentes

Eddig, a fent részletezett módszerrel 23 erdőrészlet felvételezésével végeztünk, így 3423 feketefenyő és 2083 erdeifenyő szerepelt a mintában. A terepi felvételek előzetes eredményeinek összesítése az alábbi táblázatban látható.


fafaj    adat    friss pusztulás     50% feletti kár     50% alatti kár     tünetmentes
FF    minimum    0,0%    0,0%    0,0%    0,0%
    maximum    24,5%    64,2%    71,4%    100,0%
    átlag    9,0%    22,9%    36,7%    31,4%
EF    minimum    0,0%    0,0%    2,9%    5,5%
    maximum    32,7%    29,1%    58,6%    97,1%
    átlag    5,7%    5,2%    32,3%    56,8%

1. táblázat: A kategóriák arány-értékeinek maximuma, minimuma és átlaga megmintázott erdőrészletek között.


A feketefenyő nagyobb mértékű károsodása már a terepen is feltűnő volt. A felvételezés során tapasztaltuk egyéb fafajok, mint például kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, stb. száradásos károsodását is, bár általában némileg kisebb mértékben, mint a fenyők esetében. Még a szakembereket is meglepheti, hogy miért éppen az egyébként szárazságtűrőnek tartott feketefenyő esetében jelentkezett a legerőteljesebb pusztulás. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a fenyők késő ősszel, illetve enyhe teleken is asszimilálhatnak, aminek révén az extrém őszi, illetve téli csapadékhiányra érzékenyebben reagálnak, mint az ilyenkor nyugalomban lévő lombos fák.
A károsodott erdők többnyire déli, délnyugati kitettségben, sokszor dombtetőn, sekély termőrétegű talajokon álltak. A fenyők ültetésével egyébként is gyakran a leggyengébb termőhelyeket igyekeztek hasznosítani.
A károk okainak részletes vizsgálatakor sem olyan rovarra, illetve kórokozóra utaló nyomokat sem találtunk, a mi a fák gyors, váratlan és tömeges pusztulását magyarázhatná. A pusztulás fő okának a 2011-es év 2. félévének súlyos aszályosságát tartjuk. A 2011-es naptári évben Mátrafüreden mindösszesen 400 mm csapadékot mértünk, ellentétben a 2010-es, 1000 mm-t meghaladó értékkel. A 2011. augusztustól decemberig terjedő időszak (5 hónap) csapadékösszege nem érte el a 90 mm-t, és a 2012-es év első negyedévének csapadékösszege is 100 mm alatti.
Az 50% felett károsodott fák magas arányából arra következtetünk, hogy a pusztulás tovább folytatódik. Érdemi regenerálódásra csak kis esélyt látunk, még akkor is, ha a vegetációs időszak alatt megfelelő mennyiségű csapadék esik.
Elkerülhetetlen a pusztult foltok mielőbbi kitermelése. Ezzel a másodlagos erdővédelmi problémák kockázata is csökkenthető. A kitermelt kisebb foltok természetes úton történő felújulására a környező lombos állományokból jó esély látszik.

Egererdő ZRt                                   Erdészeti Tudományos Intézet
Mátrafüredi Erdészet                    Erdővédelmi Osztály