A környezetvédelmi és vízügyi miniszter fővédnökként vett részt a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVIII. Országos Találkozóján, ahol a zöld alkotmányozás keretében megvalósítani kívánt főbb területekről- többek között az adórendszer zöldítéséről, zöld közbeszerzésről- egyeztetett a civilekkel. Emellett a találkozón bejelentette, hogy a minisztérium 200 millió forint keretösszegű pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött szervezetek részére, a 2003-2008. közötti Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósítására. Fodor Gábor az esemény fővédnökeként elmondta, hogy a környezet ügye a társadalom aktív bevonásával, a társadalmi szervezetetekkel és intézményekkel folytatott folyamatos konzultáció eredményeképpen lehet sikeres, ezért természetesnek tartja a civil társadalom, a tudomány, és a gazdaság bevonását a döntéshozatali folyamatokba, és nem csak környezetvédelmi kérdésekben.
A környezettudatos technológiákra átállás a gazdaságnak felhajtóerőt, a tudománynak háttérbázist biztosít, és formálja a közgondolkodást - mondta a szaktárca vezetője a mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt.
Idén Pécsett március 28-30. között immár tizennyolcadik alkalommal rendezték meg a környezet- és természetvédő szervezetek Országos Találkozóját. A program keretében megrendezett fórumon idén a zöldtárca által kiemelten kezelt zöld alkotmányozás fontosabb területeit vitatták meg a résztvevők. A „2008 a zöld alkotmányozás éve?” címmel meghirdetett beszélgetésen a miniszteren kívül részt vett Szili Katalin az Országgyűlés elnöke; valamint Karácsony Imréné a PM adóügyi szakállamtitkára is. A résztvevők a hazai környezetpolitika helyzetéről - különös tekintettel a Nemzeti FF Tanácsra, a Környezetügy Középtávú Stratégiájára és az NKP-III. előkészítésére - az adórendszer zöldítésének lehetőségeiről, a Zöld közbeszerzés, valamint a Zöld Mozgalom és az állami szervek közötti további együttműködés lehetőségeiről folytattak megbeszélést.
Fodor Gábor szerint a világ megváltozott. Másfél évtizeddel ezelőtt még sokan úgy vélték, a gazdaság és a környezettudatosság egymást kizáró fogalmak, ma már azt látjuk, a környezettudatos technológia óriási üzlet. Hatalmas iparágak épülnek rá, és hatalmas befektetésnek, a gazdaság egyik motorjának számít. A világban végbemenő változásokat Magyarország sem tudja elkerülni, de nem is kell elkerülnie, vagy elszenvednie, hanem az élére kell állnia. Attól pedig, hogy kis államnak számítunk, nem kell kisebb súllyal kezelnünk a környezet védelmét, hiszen a világ egyik legfejlettebb gazdasági közösségének vagyunk a tagjai - mondta a szabad demokrata politikus.
A miniszter azt mondta: Magyarország egyfajta áttörést ért el több, az úgynevezett "Zöld alkotmányozás keretében". A fenntartható fejlődési, a nemzeti éghajlatváltozás stratégia elfogadása az energiatakarékossági stratégiával együtt olyan fontos a környezet területén, mint amilyen fontos az Alkotmány az ország életében. Fodor Gábor tárcája munkájáról szólva példaként hozta fel, hogy a létszámemeléseknek köszönhetően idén minden eddiginél több, 280 őr tevékenykedik majd a nemzeti parkok területén, és április elsejétől visszakapja önállóságát az Őrségi Nemzeti Park, amelynek igazgatójává Márkus Ferencet nevezte ki a miniszter. Fodor Gábor pécsi előadásában nagy eredménynek nevezte azt is, hogy a környezettudatosság és a klímaváltozás ügye újra politikai ügy lett Magyarországon, mert így annak fontosságát könnyebb megértetni az emberek széles tömegeivel.
Szili Katalin házelnök arról szólt, hogy a közelmúltban kidolgozták a tavaly megalakult nemzeti fenntartható fejlődési tanács szabályzatát. Ennek értelmében egy harmincöt tagú közösség folyamatosan ajánlásokat tehet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, 2030-ig szóló feladatok végrehajtásához. Hozzátette: a politikusok, kormányzati szakemberek, tudósok, civilek, egyházak képviselőinek részvételével működő testület hosszú távon nemcsak a fenntartható fejlődést, hanem egy harmonikus társadalom megteremtését is lehetővé teszi.