2026. augusztus 24. - Tagdíjreform, szervezeti karcsúsítás és új választási rendszer jön a NAK átalakításában. 

Átfogó szervezeti, gazdálkodási és választási reform indul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Dr. Zoltán Péter kamarai biztos sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az év végéig tartó átmeneti időszak célja a köztestület politikai befolyástól mentes működésének kialakítása, gazdálkodásának átvilágítása, szakmai szerepének megerősítése és egy új kamarai választás előkészítése. A változások már a felső vezetést is elérték: új megbízott főigazgató irányítja a szervezetet, megszűnt az elnöki kabinet, vezetői pozíciókat számoltak fel, és további létszámcsökkentés is várható.
A kamarai biztos szerint a folyamat végén egy olyan köztestület működhet tovább, amely a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripari vállalkozások és a teljes élelmiszer-termékpálya szakmai érdekeit képviseli, szükség esetén a kormányzattal szemben is.
Az év végéig szól a kamarai biztos megbízatása
A kamarai biztos kinevezésének jogi alapját a kamarai törvény augusztusi módosítása teremtette meg. A jogszabályt 2026. augusztus 13-án hirdették ki, rendelkezéseinek meghatározó része augusztus 14-én lépett hatályba. A törvény lehetőséget ad kamarai biztos kijelölésére, továbbá arra is, hogy az elnökség határozatképtelenné válása esetén annak jogköreit átmenetileg a biztos gyakorolja.
Dr. Zoltán Péter hangsúlyozta: megbízatása átmeneti. A cél az új választási rendszer kidolgozása, a választás lebonyolítása és az új kamarai vezetés felállítása. A folyamat a tervek szerint decemberben lezárulhat, a biztos mandátuma pedig az új tisztségviselők megválasztását követően megszűnik.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az országos elnökség tagjai szinte kivétel nélkül lemondtak, ezért az elnökség működésképtelenné vált. Ennek következtében a törvény alapján az elnökségi jogköröket jelenleg a kamarai biztos gyakorolja.
Más néven működhet tovább a Kamara
Az átalakítás szimbolikus részeként a szervezet neve is megváltozhat. Zoltán Péter bejelentése szerint 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven indulhat el az új működési korszak.
A névváltással azt kívánják jelezni, hogy a köztestület hangsúlyosan az agrárium és az élelmiszergazdaság teljes vertikumának képviseletére koncentrál.
A Kamara több mint 400 ezer tagot tömörít. A tagság közel 90 százaléka regisztrált őstermelő, közülük mintegy 140 ezren folytatnak aktív piaci értékesítést. A társas mezőgazdasági vállalkozások száma mintegy 8500, az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártással foglalkozó regisztrált vállalkozásoké pedig körülbelül 11 300.
A mezőgazdaságban és erdőgazdaságban szezonálisan 190–208 ezer ember dolgozik, az élelmiszeripar pedig körülbelül 145 ezer munkavállalót foglalkoztat. A Kamara szerepét ezért Zoltán Péter nem pusztán a közvetlen tagság szempontjából értelmezte: az agrár- és élelmiszergazdaság működése az ország teljes lakosságának élelmiszer-ellátására hatással van.
Jelentősen csökkenhetnek a kamarai tagdíjak
A reform egyik hangsúlyos pontja a kamarai tagdíjrendszer átalakítása.
Az idei évben a tájékoztatás szerint nincs kamarai tagdíjfizetés, a 2027-től alkalmazandó konstrukciót pedig teljes egészében felülvizsgálják. A kamarai biztos szerint az őstermelőknek, kistermelőknek, családi gazdaságoknak és kisebb vállalkozásoknak jelentős díjcsökkentést kívánnak javasolni.
Ugyanakkor a nagyobb gazdaságok és az élelmiszeripari cégek jelenlegi, akár több millió forintos tagdíjai is mérséklődhetnek.
Konkrét összegeket egyelőre nem közöltek, mivel az új tagdíjrendszer kidolgozása még folyamatban van.
A változtatás egyik célja Zoltán Péter szerint az, hogy a kamarai tagság számára érzékelhetőbb kapcsolat alakuljon ki a befizetett díj és a szervezet által nyújtott szakmai, érdekképviseleti és szolgáltatási tevékenység között.
Politikai szerepvállalás helyett szakmai érdekképviseletet várnak
A kamarai biztos a NAK átalakításának első pilléreként a politikai befolyástól mentes működési rend kialakítását nevezte meg.
Közlése szerint a mintegy 1300 kamarai alkalmazott számára belső utasítás készül, amely munkaidőben, illetve hivatalos minőségükben megtiltja a politikai tevékenységet és politikai véleménynyilvánítást.
Zoltán Péter ezt alapvető szemléletváltásként értékelte.
Álláspontja szerint az elmúlt időszakban a szakmai menedzsment mellett olyan tisztségviselői struktúra alakult ki, amely erősen összekapcsolódott a Fidesz és a MAGOSZ politikai tevékenységével.
Ezek a kamarai biztos politikai értékelései; az említett összefonódások és egyes konkrét ügyek vizsgálata még folyamatban van.
A kamarai biztos azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja nem egy másik politikai erő kamarai pozícióinak kiépítése. Megfogalmazása szerint olyan önálló érdekképviselet kialakítására törekednek, amely a gazdálkodói és élelmiszeripari szereplők véleményét gyűjti össze, és azt szakmai partnerként továbbítja az agrárkormányzat felé.
Az EU-s agrárérdekek képviseletében is szerepet szánnak a Kamarának
Az elképzelések szerint a megújuló Kamara nemcsak hazai ügyekben kaphat erősebb szakmai szerepet.
A köztestület részt vehet a magyar agrárstratégia kidolgozásában, az Európai Unió közös agrárpolitikájával kapcsolatos magyar álláspont előkészítésében, valamint az uniós szakmai érdekérvényesítésben is.
Ehhez Zoltán Péter szerint szoros együttműködésre van szükség az agrártárca, a Nébih, az Agrárközgazdasági Intézet, az Agrármarketing Centrum, a felsőoktatási intézmények, a szakképzés és a szakmai érdekképviseletek között.
A kamarai biztos egy holland mintát is említett, amelyben a szaktanácsadás, a felsőoktatás és az agrárgazdasági adatokra épülő tudásbázis egymással összekapcsolódva támogatja a termelőket. Ennek bizonyos elemeit magyar viszonyok között is alkalmazhatónak tartja.
Teljes pénzügyi átvilágítás kezdődik
A reform második nagy területe a NAK pénzügyi és gazdasági működésének vizsgálata.
A törvény alapján szeptember 15-ig vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni a július 31-i állapot alapján, amelyet a kamarai biztos ellenjegyez és megküld az agrárpolitikáért felelős miniszternek.
A Kamara azonban ennél szélesebb körű átvilágítást tervez.
Vizsgálják többek között:
a teljes pénzügyi beszámolót és eredménykimutatást,
a mérleget és a cash flow-t,
a várható 2026-os év végi pénzügyi helyzetet,
a személyi jellegű ráfordításokat és vezetői struktúrát,
a gépjármű-gazdálkodást és az idei autóbeszerzéseket,
a külső tanácsadói szerződéseket,
a marketingkiadásokat,
valamint a megyei szervezetek gazdálkodását és létszámát.
A nem feltétlenül szükséges kifizetéseket és több külső szerződést felülvizsgálnak.
A „MAGOSZ-tizedet” is vizsgálják
Az átvilágítás részét képezi az a Zoltán Péter által ismertetett gyakorlat is, amely szerint egyes kamarai tisztségviselők tiszteletdíjuk 10 százalékát a MAGOSZ részére befizették.
A kamarai biztos hangsúlyozta, hogy a vizsgálat lezárása előtt nem kíván jogi minősítést adni az ügynek. Azt ígérte, hogy a feltárt tényeket és az ezekből levont következtetéseket később nyilvánosságra hozzák.
Vizsgálják továbbá azokat az állításokat is, amelyek szerint kamarai adatbázisból származó e-mail-címek kerülhettek politikai kampánycélú felhasználásra.
Zoltán Péter szerint ezen a területen adatvédelmi kérdések is felmerülhetnek, ám hangsúlyozta: a konkrét felelősség és a történtek részleteinek megállapítása az átvilágítás feladata.