A rekreációs célt szolgálja a sportpálya, a sétautak és pihenők hálózata, az európai szabványú gyermek-játszótér és a dendrológiai bemutatóház.A Kámoni Arborétum Szombathely városának egyik meghatározó zöldfelülete, a város „kis tüdeje”. A 27 hektáros terület az egykori tulajdonos Saághyak idején mindössze 7 hektár volt. A kert fejlesztése az erdészeknek, mindenekelőtt dr. Bánó István erdőmérnök kutatónak és nemesítőnek köszönhetően 1950-től több lépésben történt.
A zárt állományok, cserjések, fás ligetek és vízfelületek alapjaiban a látogatók, főképp a város lakosságának szabadidős szórakozási, kikapcsolódási igényeit szolgálják ki 17 hektáron. Különösen ismert a rhododendron gyűjtemény, de különböző fa- és cserje fajokból, fajtákból és változatokból 2500-3000 található itt. Szinte páratlan az egzóta fenyő gyűjtemény. A közel 800 faj egyben az erdészeti génmegőrzés fontos bázisa. Dr. Bánó Istvánék a fenyőfajokon belül főképp az erdeifenyő és duglászfenyő honosítási és nemesítési munkálatai során, 10 hektáron pedig géngyűjteményt is kialakítottak.
A rekreációs célt szolgálja a sportpálya, a sétautak és pihenők hálózata, az európai szabványú gyermek-játszótér és a dendrológiai bemutatóház. A pihenőkert szolid térítési díj ellenében látogatható.
Az arborétum 1954 óta országos védettségű természetvédelmi terület is egyben, amelyre azonban ezen a jogcímen támogatást még nem kapott.
A Kámoni Arborétum kezelője az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Állomása, amely a fenntartás és minőségjavítás terén lehetősége határaihoz ért. Elkötelezett munkájukban az önkormányzat és a civil szféra mellett az FVM, az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának közreműködésével a 2006. év végéig működő nemzeti forrásos pályázati rendszerben számottevő támogatást – 2000-2006. között évente 1,2–4 millió forintot – nyújtott a fenntartáshoz (kaszálás, hulladékeltakarítás, kavicsozás, stb.). 2005-ben a beruházási jellegű bútor felújításra, a játszótér kialakítására és a dendrológiai ház rekonstrukciójára 4 milliós keretet biztosítottak. A támogatási forma utolsó, 2006. évi lehetőségeként a tavak és vízrendszerek megújításához a mintegy 17 millió forintos költségvetésű munkákhoz 12 millió forinttal járultak hozzá.
Az Arborétum fontossága és közhasznúsága nem kétséges, azonban az erdészeti ágazat eddig hozzájárulásai a jövőben legalábbis kétségessé válnak.
