Német GM-laborban vizsgálják a kínai nyárfát
Genetikailag transzformált nyárfák vezető szerephez juttathatják Kínát a faáru piacon. Egyes szakértők viszont tartanak a következményektől.
Szerte szét Kína hét tartományában több mint 1 millió közönséges nyárfa nő, nem mindennapi tulajdonságokkal. El tudják pusztítani a levelüket rágó rovarokat. Szokatlan védekező rendszerük egy genetikailag aktivált bomba: a Bacillus thuringiensis vagy röviden Bt, a fa DNS-ébe beépült, természetes toxin.
Az ilyen kutatások eredményei megmozgatták az erdészet és a környezetvédelem világát. Ezek a fák megfigyelők állítása szerint, már olyan kereskedelemben jól értékesíthető mennyiséget értek el, mint a biológiailag módosított mezőgazdasági növények a nyolcvanas években. Ebben az esetben nem az Egyesült Államok, hanem Kína felelősségére.
Bár kevés hír szól róla a nyugati világban, Kína az első genetikailag transzformált (GE) fák kereskedelmi szintű telepítésébe vetette bele magát. Egy napon erőteljes új versenytársként jelentkezhet majd a fa- és papíriparban.
„Amit a kínaiak csináltak a genetikailag átalakított fák telepítésével, több száz, de lehet hogy több ezer hektáron, eddig még sehol máshol nem történt a világon,– mondta Yousry ElKassaby, a Vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem erdészeti genetikusa. – Átlendül az inga. A gravitációs központ Kína lesz, nem pedig az USA, ahol számos, genetikai kutatás folyik, de laboratóriumi körülményekre szorítkozva, vagy kicsiny területen behatárolt kísérleti körülmények között.”
A tudósok gyorsabban növekvő fákat tudnak kifejleszteni, olyanokat, melyekből több biomasszát termelhetnek, ami aztán fűtőanyaggá alakítható. Ezek a fák több szenet lesznek képesek kivonni a légkörből vagy szennyezett területek megtisztítására használhatók, hangsúlyozta az USA energiaügyi államtitkára Spencer Abraham tavaly ősszel.
Az elgondolás hívei azt mondják, ez a technológia alkalmas lehet olyan eltűnőben lévő fajok visszaállítására az amerikai tájba, mint az amerikai gesztenye. Génmódosítással lehetséges lesz például a pusztító üszöggomba megsemmisítése is.
A gond a virágporral van
A fák, fás száruk révén magasabbra nőnek és több virágport termelnek, mint az átlagos kultúrnövények. A gazdálkodók attól tartanak, hogy a szálló pollen szennyezi, fertőzi gazdasági növényeiket.
Annak esélye, hogy genetikailag szennyezhetjük az erdőket, a GE fák ajándéka lehet a környezet számára. „Először lesz képes az ember arra, hogy baktériumokat, vagy akár egy hal génjét bejutathassa a fába,”– mondta Robert Jackson, a biológia professzora, a Duke Egyetemről. „Vannak, akik morális kérdést csinálnak a problémából, de ennél többről van szó, arról veszélyes-e.”
Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet-e ültetni a GE fákat az erdőbe, a fakitermelők, földtulajdonosok és környezetvédők egyik közös csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a genetikailag átalakított fák elkerülhetetlenül szennyezik a genetikailag nem transzformált állományokat.
Ennek például lehet olyan következménye is, hogy több millió hektáron terméketlen fa várható, amiben nincs elég lignin, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy fűrészáruhoz juthassunk.
A Bacillus thuringiensis-ből készült biológiai permetező szert ajánlják egyébként a gyapjaslepke elleni védekezésre is.
Ugyanakkor nemrég kiderült, hogy a Bacillus thuringiensis allergiát vált ki, melynek génjét több millió hektáron ültetett kukorica, burgonya és gyapot hordozza az USA-ban, mert így a kártevők ellen védetté tehető. 1999 júliusában a Science News számolt be arról, hogy az Ohio állambeli farmerek körében egyértelműen kimutathatók ilyen allergiás reakciók.
