A génmódosítás főként az USA-ban, Kanadában és Argentínában terjedt el, és napjaink égető kérdése, hogy Európába illetve Magyarországra beengedjük-e. Jelenleg hazánkban moratórium van érvényben a genetikailag módosított (GM) növények termesztésére, de komoly erők dolgoznak ezen tilalom megszüntetésén. Kérdés, mennyire tudunk ésszerűen kiállni saját érdekeink védelme érdekében? Védjük meg országunk területét a GM növényektől!
Mi is az a génmódosítás?
A genetikai módosítás vagy génmódosítás (GM) során a genetikai információt (örökítő anyagot) hordozó DNS egy szakaszát manipulálják. Míg a hagyományos növénynemesítésnél az azonos vagy az egymáshoz közel álló fajták egyedeit keresztezik, addig a genetikai módosításkor bármely faj bármely génje áthelyezhető egy másik faj egyedébe, csak az a kérdés, hogy ott működni fog-e, illetve működése mit eredményez magában a célnövényben, annak fogyasztóiban, környezetében. Leggyakoribb példa a skorpió génjét tartalmazó kukorica illetve a halak génjét tartalmazó - így a hidegnek ellenálló - paradicsom.
Egy gén (például, ami rovarok számára mérget termel a növényben, így megvédi azt a kártevőkkel szemben) beépítésével legalább 3 másik gént kell bejuttatni az élőlénybe. Ezek a gének többnyire az alábbiak: karfiol-mozaikvírusból az agresszív beépülésért felelős gén, baktériumból származó – antibiotikumnak ellenálló, vagy növényvédő-szereknek ellenálló – gén, baktériumból vagy patkányból származó gén. Ezek mellé kerül még a célgén. Az EU-ban két fő típusát engedélyezik a GM növényeknek: azokat, melyek maguk állítanak elő növényvédőszert, és azokat, melyek képesek egy bizonyos gyomirtó elbontására. A növényvédőszert előállító növények egy baktérium azon génjeit tartalmazzák, melyek méreg-előanyagokat termelnek, így annak fogyasztásakor kártevőik elpusztulnak. A másik engedélyezett GM növény képes adott növényvédőszert elbontani, ezáltal kizárólagosan fennmaradni egy-egy permetezéskor.
Mit hallhatunk a GM növények termesztése mellett?
A gyártók szerint GM növények termesztése során kevesebb növényvédőszer szükséges, ugyanis a növények maguk ellenállóak lesznek a növényvédő-szereknek, rovarirtóanyagot pedig maguk termelnek, míg a környező gyomok, kártevők elpusztulnak. Csakhogy a génmódosított növények virágpora átporzik a vadon élő növényekre, gyomokra, így a gyomnövények is ellenállóvá válnak a növényvédő-szereknek, szupergyomokká alakulnak. Így nemhogy csökken a vegyszerfelhasználás, de sokkal hatékonyabb erősebb növényvédőszer válik szükségessé. Emellett a gének elszabadulása megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Magyar tudósok kimutatták például, hogy a GM kukoricatábla mentén fejlődő védett nappali pávaszem fiatal hernyóinak 20 százaléka elpusztult.
A GM növények termesztését a koegzisztencia törvény szabályozza, mely különféle előírásokkal próbálja tompítani a GM növények környezeti hatását. Ez a törvény Magyarországon most van alakulóban, és hagyományos környezetben 400, védett területek esetén 800 méteres védőtávolságot ír elő. Azonban a GM-növények termesztésével kapcsolatos kutatások eredményei azt mutatják, hogy például a méhek tevékenysége révén akár 26 km távolságra is eljuthat a növények pollenje, a növények magjai pedig akár 10 év múlva fognak előbújni valahol a talajból. Azaz, ha egyszer elkezdődik a GM-növények termesztése, „megszabadulni" tőlük szinte lehetetlen, és ez nem befolyásolható az izolációs sávok méretével.
A génmódosított növényekkel kapcsolatos vizsgálatok, kísérletek tapasztalatairól.
Nagy-Britanniában a leedsi egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a GM-tápból a módosított gén beépülhet-e a bendőbaktériumokba. Bár a táp rövid ideig tartózkodik az állat bendőjében, a genetikai módosulás bekövetkezett. Így, ha a GM takarmányban antibiotikumnak ellenálló gén volt, akkor az a kérődzők bendőjében élő baktériumokat is ellenállóvá tette. (Forrás: FEMS Microbiology Letters, 191)
A GM burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor kiderült, hogy a karfiol mozaikvírus genetikai módosításban használt génjének hatására a sejtekben felgyorsult a sejtosztódás, ami vastagbélrák kifejlődéséhez vezethet. (Forrás: Lancet, 354)
A genetikailag módosított növények szabadföldi parcellás termesztése során a célgén átkerülhet a táplálékba és a talajvízbe, így az ember emésztőcsatornájába kerülhet, potenciális veszélyt képezve az ember bélrendszerére. (www.scottish.parliament.uk)
Mit tehetsz a GM növények elterjedése ellen?
Minél több embert tájékoztass az olvasottakról, tájékozódj több oldalról! Csak a tájékozottság, és az észérvek tarthatják távol Magyarországot a GM-növényektől. Emellett szólj, ha tudomásodra jut, hogy valaki a környezetedben GM-növényt termeszt!
