A GEO (Global Environmental Outlook) Year Book 2006., az immár a harmadik, soron következő, egy-egy évet átfogó felmérés, melyet az UNEP, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja, számos, a környezet kutatásban és gyakorlatban világszerte ismert szakértő bevonásával készített a világon mindenhol változó környezetről.
2005-ben addig még soha nem tapasztalt érdeklődés volt érzékelhető a környezeti gazdaságtan, a természet nyújtotta áruk és szolgáltatások iránt. A természeti gazdagság és érték kapott hangsúlyt az Millenniumi Ökoszisztéma Értékelésben (MA) is.
A GEO 2006 évkönyv fő témája az energia és levegőszennyezés teljes körű elemzése.
Előszavában Klaus Toepfer, főtitkár helyettes és ügyvezető igazgató számos okot említ, ami miatt sürgősen tenni kell a levegőszennyezés ellen. Az energiatermeléshez kötődő levegőszennyezésnek környezeti, társadalmi-gazdasági és közegészségügyi kihatásai vannak. A levegőszennyezést az energiafogyasztással hozzák összefüggésbe, ami nem áll meg az országok határain sem. Az újabb, tisztább energetikai technológiák ugyanakkor még nem terjedtek el széles körben. A 2006. évi miniszteri környezeti konferencián erről is szó lesz majd.
A globális áttekintést és regionális összefoglalást egyaránt magában foglalja a GEO évkönyv 2006. Rávilágít az összefüggésekre a környezeti jólét, a sérülékenység és a szegénység között, tartalmazza az ökoszisztéma szolgáltatások értékét vizsgáló legutóbbi felmérések adatait, új kutatási eredményeket közöl a sarkvidékek és az óceánok változásairól, melyek mind tudatos odafigyelésre, sürgős cselekvésre sarkallhatnak.
Külön elemzi a légszennyezés környezeti, társadalmi gazdasági és közegészséget érintő hatásait; a mezőgazdasági növénytermesztés tudományos és politikai feladatait a változó éghajlati viszonyok között, de a tenger élővilágát nem károsító halászat részletes vizsgálata is helyet kap a könyvben.
A legfrissebb adatokat tartalmazó grafikonok, ábrák képet adnak a bolygónkon folyó gazdálkodást meghatározó irányzatokról.
A 2006-os évkönyvben Európáról többek között a következő megállapítások olvashatók:
Európában a fogyasztás továbbra is negatív hatással van az európai, de az Európa határain túlnyúló ökoszisztémákra. A vízellátás, a talaj, a fajok sokfélesége, a levegő minősége és az éghajlat a leginkább veszélyeztetett erőforrások.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az európaiak által fogyasztott áruk és szolgáltatások ára ritkán veszi számításba előállításuk, elosztásuk, felhasználásuk és eltávolításuk teljes környezeti és társadalmi-gazdasági költségeit.
Az erőforrások iránti igényt vizsgáló tanulmányok azt sugallják, hogy az európai politika még nem találta meg a helyes egyensúlyt a gazdasági növekedés, a prosperálás és a környezet védelme között.
Minél tovább halogatják a korrekciós lépéseket, annál nagyobb befektetésekre lesz szükség a jövőben, s annál nagyobb a veszélye annak, hogy az ökoszisztémák vissza nem fordítható károsodást szenvednek.
Európai termőföld gazdálkodásról azt írja az évkönyv, hogy ma Európában a termőföld csupán 15-25 százaléka a hagyományosan nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási termőföld. Többsége Kelet-Európában található, és sok faj fennmaradásához túlságosan feldarabolódott formában létezik. A helytelen mezőgazdálkodási gyakorlat mellett a telek kisajátítások, ipari, szolgáltató és közlekedési infrastruktúra által elvett földek miatt nagy nyomás nehezedik a tájra, a biológiai változatosság megőrzésére, így az európai táj, a vidék és a fajok állapota tovább romlik. Meg kell találni a jogi és gazdasági eszközöket, melyek ösztönzőleg hathatnak a természet megőrzésére.
A tanulmány szerint a bio-üzemanyag gyártáshoz használt növények termesztése a földhasználatnak az a másik módja, amely negatív hatással lehet az európai tájra, az élelmiszertermelésre és a fajok sokféleségének megőrzésére.
Az EU célul tűzte ki, hogy 2010-re közúti forgalmának 5,75 százalékát bio-üzemanyaggal futó járművek adják. Az energianövény termesztéshez további 13 százalékot kellene erre a célra kivonni a teljes mezőgazdasági növénytermesztésre szánt területből. Az elemzés szerint több kutatásra van szükség, és a fás biomassza bevonására az energiaellátásba, a piacot ma uraló mezőgazdasági termények mellett.
Amíg Nyugat-Európában 365 ezer km út épült 1990 és 1999 között, Közép-Európában 1990-2001 között 200 ezer km, Kelet-Európában 1992-2001 időszakban 105 ezer km útszakasz megépítésére került sor. Annak ellenére,hogy a hagyományos vasúti és vízi szállítás kisebb terhet róna a tájra és a fajokra, az Európai Unió beruházásai a gyorsforgalmi autópálya hálózatokra összpontosítanak, egy közlekedési folyosó kialakítására törekszenek még Dél-, Közép- és Kelet-Európában is, ahol a helytelen talaj-, erdő- és vízgazdálkodás (folyók és felszín alatti vizek) következtében az időjárás szélsőségei iránt sokkal sérülékenyebbek az életközösségek.
Európának számos regionális, országos szintű és országos szintűnél kisebb térségeket érintő földhasználati politikája van érvényben.
Foglalkozik a GEO évkönyv a szélsőséges időjárás következményeivel Európában, az Ibériai félsziget 2005 évi, 60 év távlatában legsúlyosabb aszályával, annak az EU gabona terméshozamában bekövetkező közel 10 százalékos csökkenésével. Egyedül Portugáliában 180 ezer hektár erdőt és szántóföldet perzseltek az aszály kiváltotta tüzek. A lezúduló esők hatására bekövetkezett áradások is szerepelnek a felmérésben. Az esők mellett más tényezők is fokozták az áradások pusztító erejét, így a csatornázás hiánya, a vizes területek levezetése, az erdőirtások és az árterekre épített ipari létesítmények és lakóházak.
Olvasható az évkönyvben az európai vizekbe kerülő olajmennyiség, a hulladékok és a szennyező anyagok kezeléséről is.
A fogyasztás növekedésével egyenes arányban nőtt a szemét mennyisége. Minden egyes EU polgár, közvetlenül vagy közvetve, átlagosan 172 kg csomagoló anyagból származó hulladékot halmoz fel egy évben. Dél-, Közép- és Kelet-Európában lassúbb ütemben ugyan, de növekszik a hulladék felhalmozás, ami a lassúbb gazdasági növekedéssel hozható összefüggésbe.
A kormányok a helyzet javítására hulladékgazdálkodási terveket és jogi szabályozást vezettek be az európai régióban. Az eredmények azt jelzik, hogy sikerült haladást elérni az újrahasznosítás és a göngyöleg visszanyerése területén. Az EU a 2001-es, 25 százalékos újrahasznosítási tervét jelentősen túlszárnyalta 2002-ben, amikor a 15 tagállamban az újrahasznosított hulladék aránya 54 százalékos volt.
A helyzet javítását célzó hulladékgazdálkodási tervek ellenére azonban magát a csomagoló anyag és hulladék felhalmozást 1997 óta csupán az Egyesült Királyságnak sikerült csökkentenie, Ausztriában pedig a helyzet változatlan.
A GEO Évkönyv 2006 Európára vonatkoztatott következtetéseként leszögezi, újfajta megközelítési módra van szükség, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a környezetpolitika hatékonyságának javítása. A kulcsfontosságú ágazati politikáknak egymást kell erősíteniük.
A környezeti költségek beépítése az áruk és szolgáltatások árába befolyással lehet az emberi magatartásra. Növelni kell ugyanakkor az erőforrások hatékonyságát is.
Klaus Toepfer szerint a jelzőszámok azt mutatják, hogy van ok a reményre. Ahol cselekvésre került a sor, ott pozitív eredmények születtek. Továbbra is növekszik bolygónk felszínének az a hányada, ahol a környezetvédelem valamilyen formája jelen van.
http://www.unep.org/geo/yearbook/yb2006
http://www.unep.org/geo/yearbook/yb2006/027.asp
