Az erdészeti képzés jövőjének felvázolása
A globális problémák megoldásához szükség van erdészképzés átgondolására. A hagyományos gondolkodásban az erdőt a fa és más termékek, valamint néhány környezeti szolgáltatás forrásának tekintették.

A növekvő népesség a zsugorodó erdők és a rontott élőhelyek mind azt sugallják, hogy az erdőn kívül álló fák hivatottak arra, hogy egyre nagyobb helyi és globális szerepet játsszanak abban, hogy teljesíthessük az erőforrás fenntarthatóság, a szegénység csökkentés és az élelembiztonság feladatát.
Az erdészképzés hagyományos megközelítése viszont jórészt figyelmen kívül hagyja az erdőkön kívüli fákat. Következésképpen a szántóföldeken, a városokban az utak mentén és más, a meghatározás szerint erdőnek nem minősülő helyeken található fák lehetséges szerepe – abban, hogy segítsék az emberi szükségletek kielégítését és a felmerülő környezeti kihívásokra adható válaszokat –, kihasználatlan marad.
A Mező- és Erdőgazdálkodási Világszervezet és partnerei ezért változtatásokat szorgalmaznak a képzéssel kapcsolatos felfogásban, hogy az erdészek jobban megfelelhessenek az olyan előttük álló kihívásoknak, mint a klímaváltozás vagy az élelmiszerellátás feladata.
Az agrár-erdészeti központ nemrég tartott globális munkaértekezletet a kenyai Nairobiban, ahol az erdészeti oktatás nemzetközi partner szervezetei is részt vettek. Céljuk az erdészeti képzés jövőjének felvázolása volt. Az erdészeti képzés javításáért rendezett első világméretű munkaértekezleten a világ 28 országából 85 szakember volt jelen. Annak elismertetéséről folytak a megbeszélések, hogy az erdő több annál, minthogy fa- és egyéb termék „gyárnak” tekintsük.
A mai erdők környezeti és ökológiai stabilitás és – különösen a fejlődő országokban – a megélhetés jelentős forrásai, emelte ki August Temu professzor, a fórum egyik szervezője, a Mező- és Erdőgazdasági Világszervezet részéről.
A munkaértekezlet elismerte, hogy a jelenlegi képzés nem készíti fel az erdészeket az erdőn kívül álló fák gondozására. Ezt a tényt egyértelműen hangsúlyozta Dennis Garrity a Mező- és Erdőgazdasági Világszervezet vezérigazgatója.
Fagazdálkodás mint teljesség
A javaslatok között a munkaértekezlet az erdészképzés olyan változtatására szólított fel, mely képessé teszi az erdészeket arra, hogy a fákat teljességükben, mindent egybevetve gondozzák, ne csak az erdőben, hanem valamennyi tájegységen, így a szántóföldeken, a közösségekhez tartozó facsoportokat, valamint a legelőket és a vadon élő állatok élőhelyeit is tekintetbe véve. Elsősorban az oktatók szemléletét kell megváltoztatni, hogy ennek az újféle gondolkodásmódnak a megértetése elérhető legyen.
A munkaértekezlet észrevételezte, hogy elég nagy hézagok vannak az erdészeti oktatás globális összehangolásában. A részvevők szerint azzal, hogy különféle szervezetek, főként civil, közösségi alapú vagy magán személyek kezdtek erdőgazdálkodásba, fragmentálódott a szakma.
A munkaértekezlet azzal a következtetéssel zárult, hogy figyelemmel a fák és az erdők egyre nagyobb szerepére, „új típusú”, új szemléletű erdészekre van szükség.
Új tantárgyi program és tananyagváltoztatás
Az átalakítás serkentésére az oktatáspolitikai támogatásába és a tantárgyi, képzési rend megváltoztatására irányuló befektetések növelését javasolta tanácskozás. Az oktatókat ugyancsak szorosabb együttműködésre ösztönzik az olyan tudást generáló intézményekkel, mint az Mező- és Erdőgazdasági Világszervezet, az Erdészeti Kutatás Nemzetközi Egyesülete, hogy az új tudományos ismeretekkel töltsék meg a képzési programokat, szorgalmazzák az oktatási anyagok fejlesztését is, fogalmazott Temu professzor.
A munkaértekezlet eredményeit várhatóan belefoglalják a COP konferencia 13. ülésébe (Indonézia, Bali – UNFCCC, 2007. december). Továbbá, a munkaértekezlet  következtetéseinek összefoglalóját pedig az UNFF 2009. április-májusi 8. ülése használja majd fel, melynek témája: erdők az átalakuló környezetben.
Az  IPFE égisze alatt Nairobiban rendezett munkaértekezletet Finnország és Kenya kormánya, a Kenyai Erdészeti Szolgálat, az Agárerdészeti Világközpont, az Afrikai Mezőgazdasági Hálózat, az ANAFE (Agrár-erdészeti és természeti Erőforrás Oktatás), az AFORNET (Afrikai Erdészeti Kutatóhálózat) a Sida (Svéd Nemzetközi Fejlesztési Kooperációs Ügynökség) és a FAO támogatta.
A hivatalos megnyitót Heikki Haili, Finnország nagykövetségének miniszteri tanácsosa tartotta.