A Koppenhágai éghajlatmegállapodásról tárgyaló országoknak létre kell hozniuk egy pénzalapot arra, hogy az erdőket kivágás helyett megőrizhessék
Az ENSZ közgyűlés ezen a héten meg fogja változtatni a világot, mert a csendes beszélgetések az ENSZ komplexum tárgyaló termeiben és a folyosókon alakítani fogják a világ éghajlattárgyalásait decemberben, Koppenhágában - és ez a mi életünkre és mindegyik következő nemzedékére kihat majd.
És mindez a fák miatt történik. Ezen a héten a recesszió és növekedés, védelem és terrorizmus, gazdasági ösztönzések és kereskedelmi szankciók megbeszélése között a világ vezetői meg fogják vitatni a főbb megoldások közül azt az egyiket, amire nekünk összpontosítanunk kell, hogy megbirkózzunk éghajlatváltozással – ez pedig az erdők világa.
Az erdőirtás felelős a világ szénkibocsátásainak majdnem 20 százalékáért - ez több, mint amit a Földön az autók, repülőgépek, hajók, teherautók és vonatok együttesen kibocsátanak. Ennek a csúcsa pedig az, hogy az erdőkön és más biológiai rendszereken múlik annak az egyetlen járható útja, hogy ténylegesen csökkentsük, kivonjuk szén-dioxidot a légkörből. A megállított erdőirtás az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb és közvetlen megoldásai közül az egyik.
Az a sajátos megoldás, amit az ENSZ meg fog vitatni, azon javaslat körül összpontosul amit röviden Redd-nek (Reduction Emissions Deforestationből és Forest Degradationből) hívnak, és úgy tűnik, hogy ez, a közelgő Koppenhágai éghajlatmegállapodás egyik fő pillére lesz. A Reddnek segítenie kellene feledtetni a modern idők legeslegnagyobbabb tévedési közül az egyiket – azt a kudarcot, hogy bevonják a Kioto jegyzőkönyvbe az erdők védelmének mechanizmusát.
– A Reddnek jó hírnek kell lennie Guyanának, mert nekünk sok fánk van, és ez a merész terv sarokba szorítja nemzetünk gazdasági motorját azáltal, hogy ajánlja a szolgáltatásait a szén-dioxid kivonására a légkörből, és tárolja azt más nemzetek helyett, akik „megtermelték” a kibocsátásokat. Valójában, az országunk több mint háromnegyedét erdő borítja, és képesek voltunk arra, hogy megtartsuk azokat, mialatt sok hasonló nemzet szenvedett a féktelen erdőirtástól. Ha a Redd működni fog, amennyiben a világ kormányai biztosítják a pénzt, hogy véderdőket csináljunk, akkor ez egy járható alternatíva a fakitermeléssel szemben, és fontos, hogy az ENSZ küldöttek megvalósítsák ezt.
Mióta egy évvel ezelőtt, legutoljára itt jártam New Yorkban, hogy némi erdőmegóvást követeljek, a világ elvesztett akkora erdőterületet, mint az egész országom területe - több mint 15 millió hektárt, ami sok évi éghajlatra gyakorolt hatással jár. Ez nem rosszindulatból vagy tudatlanságból történt, hanem a világ legnagyobb részén az erdős nemzeteknek nincs más alternatívájuk, mert jövedelmet kell termelni azáltal, hogy kivágják az erdeiket.
Természetesen a megállított erdőirtás csak egy út, amit a nemzetközi közösségnek meg kell tennie azért, hogy az éghajlatváltozást leállítsa. Alapvetően, a Koppenhágai megállapodásnak kötelezettségekkel kell járnia, hogy a globális szénkibocsátást csökkentsék, hogy 2050-ig tartsák meg a hőmérsékletemelkedést legfeljebb 2 C fokon.
De az erdőmegóvás a megoldás egy lényeges része, és ha Guyana modelljét „örökbe fogadják”, és a Redd le fogja győzni az ellenállást, és a bolygónkat egy új pályára állítja, ahol az erdőket megvédeni gazdaságilag jobban megéri, mint kivágni, és nekünk alkalmunk nyílik arra, hogy elejét vegyük, hogy az éghajlatváltozás határozza meg ezt a századot - és megakadályozza, hogy a nemzedékünkre akként emlékezzenek, akik valamit elrontottak – zárta nyilatkozatát Bharrat Jagdeo.
