A terméktanács és a Budapesti Agrárkamara is fizet A bérvadászati piac azért került 2003. júliusában a Gazdasági Versenyhivatal látókörébe, mert felmerült annak gyanúja, hogy a mintegy 8 milliárd forint árbevételt elérő piacon minimál-árakat határoznak meg. A többszörösen kiterjesztett eljárást 34 vállalkozás ellen folytatták le, és a 2004. december 9-én tartott tárgyalás 182 millió forintos bírság kiszabásával zárult. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsát 150 millió, Budapesti Agrárkamarát 15 millió, további 15 bérvadásztató és vadászatszervező vállalkozást összesen 17 millió forintra bírság megfizetésére kötelezte.
Bérvadászattal csaknem 1200 jogosult foglalkozik Magyarországon. Az 1995 óta működő Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa 49 jelentős piaci szereplőt tömörít. A bérvadásztatók részben maguk végzik a szervezést, de bevonnak vadászatszervező vállalkozásokat a nagyjából 110 szereplős piacról. A vadászatszervezők 2002. júliusában a Budapesti Agrárkamarán belül létrehoztak egy önálló osztályt.
A bírság kiszabásánál a versenytanács figyelembe vette, hogy a terméktanács kezdeményezte az egész piac befolyásolására alkalmas minimál-árak meghatározását a 2002-2003., és a 2003-2004. évre. A 2003-2004. évi árak azonban a terméktanács és a Budapesti Agrárkamara közös elhatározásaként jelentek meg a piacon, ami óhatatlanul orientálta a bérvadásztatókat és a vadászatszervezőket.
Az ajánlott vagy kötelező minimálárakban való megállapodás versenyjogilag szigorúan tilos, hiszen az ilyen egyezség megakadályozza, hogy az árak a kereslet-kínálat szerint alakuljanak. Az egyeztetett ár megvédi a kevéssé hatékony versenytársat, és nem ösztönzi a szolgáltatás minőségének javítására és árának kedvezőbbé tételére. A piaci szereplők árai egységesednek, nem erősítik a piaci alkut, hanem az azonos árak alkalmazását sugallva gyengíthetik – olvasható a Versenyhivatal közleményében.
