ImageA közelmúltban ellentmondásos információk jelentek meg a sajtóban a gyapjaslepke (Lymantria dispar) idén várható megjelenésével, tömegszaporodásával, kártételével és az ellene való védekezéssel kapcsolatban. Erről kérdeztük Csóka Györgyöt, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi osztályának vezetőjét és Wisnovszky Károlyt, az Állami Erdészeti Szolgálat megbízott főigazgatóját.
Az Állami Erdészeti Szolgálat és az Erdészeti Tudományos Intézet által kiadott, az erdőgazdasági károkat bemutató kötet szerint a gyapjaslepke petecsomóival fertőzött terület 2005-ben 181.819 hektárt tett ki, amely közel azonos a 2004. évi adatokkal. Ezen értékek alapján tehát joggal feltételezhető, hogy idén is jelentős kártétellel számolhatunk. A tömegszaporodás súlypontjai áthelyeződnek a Dél-Dunántúlra és az Északi-középhegységbe.
Tolna megyében, a Tolnai hegyhát déli részén, Lengyel-Annafürdő környékén már tíz nappal ezelőtt kikeltek a tojásokból a mintegy 10 mm hosszú hernyók, amelyek egyelőre kevés mozgással, „napoztak” az elhagyott petecsomók körül. Kedvező jel, hogy a természetes ellenségeik közül többek között a petéket fogyasztó bársonyatkákat is megfigyelhettük. Az állomány meglehetősen fertőzött, tehát ott is komoly lombrágás várható.
– Kikeltek a hernyók Mátrafüred környékén is – erősítette meg Csóka György –, és várhatóan a következő napokban megindulnak a fák csúcsa felé, hogy elkezdjék a rágást.
A kutató elmondta a ForestPressnek, hogy május 4-én Mátrafüreden tudományos műhelyt tartanak a támadó gyapjaslepke elleni védekezésről.
A tavalyi 240 ezer hektárral szemben idén mintegy 100 ezer hektáron várható a kártevő tömegszaporodása.
Wisnovszky Károly arról tájékoztatott, hogy 2006-ban 100 millió Ft áll rendelkezésre az FVM büdzséjében a Lymantria elleni védekezésre. Ez az összeg mintegy 12 ezer hektár erdő permetezésére elegendő. Ezt egészítheti ki a Belügyminisztérium 40-50 milliós támogatása elsősorban belterületi erdők és kertek permetezésére.  
Számos gazdálkodó saját költségén védekezik, hiszen az újonnan telepített erdők, a karácsonyfatelepek a legkiszolgáltatottabbak, és ha nem védekezik a tulajdonos, a fiatal fák nem élik túl a tarrágást.
Ismert, hogy a hernyók terjedését az a sajátos tulajdonságuk segíti, hogy egy szempillantás alatt képesek selyemszálat engedni, amelynek segítségével akár több tíz kilométert is vitorlázhatnak a szél segítségével. Így a petékkel fertőzött területnél jóval nagyobb régiót is képesek elérni. A 4-5 vedlést követően méretük eléri a 7 cm-t is, majd bebábozódva újabb 2-3 hét múlva kikelnek a lepkék. Csak a nagy, tollszerű csáppal „felszerelt” hímek tudnak repülni, a nőstények a fákon várakoznak a megtermékenyítésre.