Bemutatkozott az Erdészportrék hatodik kötete és az Erdészeti Lapok digitális archívumaAz Országos Erdészeti Egyesület nagytermében Nagy László, az Ipoly Erdő Zrt munkatársa sajtótájékoztatón mutatta be az Erdészeti Lapok első, 1862. évfolyamának digitális változatát. A második legrégebbi magyar lapmatuzsálem világhálós megjelenése igazi tudománytörténeti szenzáció.
Az Erdészeti Lapok nem volt előzmények nélküli folyóirat, hisz’ 1830-ban, a Tudományos Gyűjteményben már megjelentek erdészeti témájú cikkek, s 1835-ben, pedig német nyelven kiadták az Erdészettudományi Közleményeket. Ezután jelentette meg Wágner Károly 1862-ben, Selmecbányán, Divald Adolffal karöltve az Erdőszeti Lapokat. A lap életútja nem volt minden megrázkódtatás nélküli, mert névváltozások és kényszerű szünetek szabdalták az évfolyamokat. 1866-67-ben Erdészeti és Gazdasági Lapok néven jelent meg, majd szünetelt 1919-ben, 1944 és 1948 között, valamint 1950 és 52’ között. Ezt követően Az Erdő néven jelent meg, végül 1991-ben kaphatta vissza eredeti nevét. 
A digitális archiválással ez a nemzeti örökségnek tekinthető kultúrkincs bárki számára, bárhonnan elérhető, letölthető, tanulmányozható virtuálisan lapozható.
Nagy László elmondta, hogy a pdf formátummal arra törekedtek, hogy az eredeti lap hangulatát, formavilágát élethűen visszaadhassák. Az Országos Széchenyi Könyvtár EPA rendszerével megvalósított program szabad szavas keresőt is tartalmaz, tehát a forrás sokoldalúan használható mind a szakemberek, mind az érdeklődő laikusok számára.
A 146 évfolyam mintegy 100-120 ezer oldalt tartalmaz, amelynek a digitalizálása a pénzügyi források függvényében folytatódik.
A 2000-ben indított Gyökerek és lombok erdészeti oral history sorozat hatodik kötetét Pethő József, az OEE elnöke méltatta. Hangsúlyozta, hogy az Erdészportrék az Országos Erdészeti Egyesület, a második legrégebbi hazai egyesület XX. századi története is egyben. A szakma történetének része, ugyanúgy, mint a közadakozásból épített székházunk, amelyet jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium foglal el.
Az elnök köszönetet mondott a könyv kiadását támogató társaságoknak és külön a Stihl Magyarország Kft-nek.
Pápai Gábor, a sorozat szerkesztő-riportere is a kiadás költségeivel folytatta, kiemelve Bánó László önzetlen segítségét, aki egyébként nem csupán mecénása a sorozatnak, hanem az „ötletgazda” is, hisz’ két évtizeddel ezelőtt az ő biztatására kezdte a szerző a videó-interjúk rögzítését.
Az eddig megjelent hat kötetben a mintegy hatvan életút interjú szinte teljes keresztmetszetét adja a hazai erdőgazdálkodásnak. Ráadásul nem csupán az erdészkedésnek, hanem – nyugodtan mondhatjuk – a Kárpát-medencei történelemnek is forrásértékű dokumentuma.
Sárvári János és a szerző részleteket olvasott fel az izgalmas életutakból. A legújabb kötetben Simonfy Ákos, Tompa Károly, Petz Ádám, Marjai Zoltán, Bujdosó Alpár, Jakabffy Ernő, Kondor Antal, Szemerédi Miklós, Bulin István és Gálos István történetével ismerkedhetünk meg.
