A Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén az elmúlt két napon 40-70 milliméter eső hullott, magyar területen az átlag elérte a 30 millimétert. A nagy mennyiségű csapadék hatására a folyók felső szakaszán árhullámok indultak - mondta el Bodnár Gáspár.
Hozzátette: a meteorológiai előrejelzés szerinti csütörtöki 20-30 milliméteres és a pénteki várható 10-20 milliméteres csapadék további vízszint-emelkedéseket okozhat a Felső-Tiszán és mellékfolyóin - közölte Bodnár Gáspár vízügyi igazgató.
Nagyobb az árhullám a Kraszna romániai szakaszán, ahol harmadfokú készültségi szinteket mértek a folyó tetőzésénél. Magyar területen, Ágerdőmajornál csütörtökön haladta meg a vízszint az elsőfokú szintet.
Károkat okoztak az esőzések a kárpátaljai Rahó környékén
A heves esőzések következtében házakat öntött el, fahidakat sodort el és utakat rongált meg a víz csütörtökön Kárpátalján, a hegyvidéki Rahói járásban - közölte az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának kárpátaljai főosztálya.
A jelentés szerint Körösmezőn (Jaszinya) a lezúduló víz 14 fahidat sodort el, 140 méternyi betonból és 150 méternyi fából készült partvédő művet mosott el. A Lopusanka és Sztebnij nevű külső telepeken 20 házat elöntött az ár, egy épület lakóit biztonságos helyre telepítették, több helyütt az utak is megrongálódtak - olvasható a főosztály honlapján.
A közeli Mezőháton (Lazescsina) a megáradt folyók és patakok megrongáltak négy kisebb fahidat és egy ugyancsak fából ácsolt nagy közúti hidat. Fekete-Tisza (Csorna Tisza) településen az ár elöntött 10 épületet, alámosta a falu két részét összekötő központi hidat, és több helyen megrongálta az utakat.
Rahó és Bilin falu között a víz elmosta a Munkácsot Rogatinnal összekötő autóút 20-25 méter hosszú és négy méter széles szakaszát, a forgalmat itt egy sávra korlátozták.
A helyszíneken dolgoznak a rendkívüli helyzetek minisztériumának egységei és az útkarbantartó vállalat hibaelhárítói.
Közel 164 millió hrivnya az kárpátaljai árvízkárok nagysága
Az utóbbi idők özönvízszerű esőzései miatt 6 nyugat-ukrajnai megyét, – beleértve Kárpátalját is – sújt az áradás.
Kárpátalján a károkat 163,7 millió hrivnyára becsülik. Az árvíz következményeinek felszámolására egy speciális bizottságot hoztak létre Oleg Havasinak a Megyei Közigazgatási Hivatal elnökének a vezetésével.
Kárpátalján járási bizottság is alakultak, akik feladata a károk felmérése, és szükség esetén a segítségnyújtás.
Oleg Havasi a helyzet súlyosságával összefüggésben pénteken megszakította kijevi útját és Ungvárra repült.
A megyei vezető ellátogatott az árvíz sújtotta településekre, és tanácskozott a járási vezetőkkel, a megyei rendkívüli helyzetek minisztériumának képviselőivel és a rendőrség munkatársaival.
A katasztrófavédelmi bizottság vasárnap ült össze, hogy felmérjék a károkat, és tanácskozzanak az árvíz következményeinek felszámolásáról.
Kárpátalján július 22-én kezdett súlyosbodni a helyzet, miután néhány nap alatt két hónapnak megfelelő csapadékmennyiség esett le.
Az áradások leginkább a Rahói, a Técsői, a Nagyszőlősi és a Huszti járásokat sújtották, de az Ökörmezői, Szolyvai, Beregszászi, Nagybereznai és az Ungvári járásokban is hatalmasak a károk.
Az árvíz 107 hidat, 3,5 km-nyi töltést, 15 km autóutat rongált meg. 5 helyen földomlás következett be. 12 település teljesen elektromos áram nélkül maradt. A víz 264 lakóházat öntött el, és 2500 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Összesen 775 személyt kellett kitelepíteni.
A károk a Técsői járásban a legnagyobbak, elérik a 44,3 millió hrivnyát. Itt 520 lakóház, 3 iskola és 2 kórház vált teljesen lakhatatlanná. Ruszke Pole településről 437 személyt kellett evakuálni.
A Rahói járásban 5 lakóház vált az életveszélyessé, és 53-at öntött el a víz. Itt 24,1 millió hrivnyára becsülik a károkat.
A helyzet mostanra az egész megyében kezd stabilizálódni.
Továbbra is veszélyesen magas azonban a vízszint a Huszti, Beregszászi és a Nagyszőlősi járásokban. Jelenleg Tiszaújlaknál a legmagasabb a Tisza vízszintje (6m). A következő napokban pedig Csapnál várják a tetőzést. A szakértők szerint a települések nincsenek veszélyben: a helyzet az irányításuk alatt áll, a szükséges felszerelés elő van készítve, a töltések kellőképpen meg vannak erősítve.
Az árvíz sújtotta településekre jelenleg ivóvizet, kenyeret szállítanak, orvosi ellátásban részesítik a lakosságot.
A megyei katasztrófavédelmi bizottság állami szintű természeti katasztrófaként értékeli a nyugat-ukrajnai árvizet.
A megyei bizottság az állami költségvetésből tervezi finanszírozni a károk felszámolását.
A mostani árvíz is bebizonyította, mennyire fontos az árvízvédelem kérdése. Kárpátalján szerencsére nincsenek halálos áldozatai a természeti katasztrófának, de a szomszédos megyék helyzetét látva, itt is hasonló tragédiák lehettek volna.
2006-ban még teljes egészében állami finanszírozásból realizálták az árvízvédelmi programokat, idén viszont csak mindössze 80,9 millió hrivnyát kapott a megye erre a célra, ami a kilátásba helyezett összegnek mindössze 40%-a.
Az árvíz okozta károkat egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, de egyes megyék esetében ez meghaladhatja a 1,5 milliárd hrivnyát. És ami a legszörnyűbb, hogy emberek haltak meg.
Az ukrán államfő július 27-én kelt rendeletének értelmében a Miniszteri Kabinet köteles kidolgozni egy 3-napos intézkedés- és finanszírozási tervet az árvíz következményeinek felszámolására. A rendelet értelmében 2008. augusztus 15-ig kell végrehajtani minden szükséges intézkedést.
Hétfőn a Miniszteri Kabinet is rendkívüli ülést tartott a nyugat-ukrajnai árvízkárok felszámolásával kapcsolatban.
