Luxembourg, 2015. február 24. - Az uniós számvevők szerint az erdőtüzek elleni fellépésre nyújtott uniós támogatás nem megfelelően irányított és nem is költséghatékony

A kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék megállapítja, hogy az erdőtüzek megelőzésére, a tűz és a természeti katasztrófák okozta erdőkárok helyreállítására nyújtott uniós támogatás irányítása nem volt megfelelő. A Számvevőszék szerint az Európai Bizottság és a tagállamok nem tudják bizonyítani, hogy a tervezett eredményeket költséghatékony módon elérték.
„Fontos, hogy csak olyan intézkedést támogassunk uniós forrásból, amely világos és látható hasznot hoz az Unió és polgárai számára" - nyilatkozta Nikolaos Milionis, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. - „A Bizottság és a tagállamok nem tudták megfelelően értékelni a megelőző intézkedések hatását, mivel ezek eredményességéről nem készültek mérések. Ajánlásokat adtunk arról, hogyan lehetne a helyzetet a jelenlegi 2014-2020-as finanszírozási időszakban javítani."
A számvevők megállapították, hogy a 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló 1,5 milliárd euró 80 százalékát kitevő megelőző intézkedések nem voltak kellően célirányosak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) az erdészeti potenciál helyreállítására és megelőző intézkedések bevezetésére nyújtott támogatás - a 226. intézkedés - azokat az erdőket célozza, ahol a tűzveszély közepes vagy nagy, ezek megállapítására nincs közösen elfogadott uniós definíció vagy kritérium. A tagállami kiválasztási eljárások több szempontból is hiányosak: nem voltak egyértelmű kiválasztási kritériumok, hiányzott a pályázatban szereplő tevékenységek eredményes értékelése, és egyes kockázatokat nem vettek figyelembe.
Noha jellegükből adódóan (tűzvédelmi pászták, gyérítés, irtás stb.) a megvizsgált tevékenységek közül számos általában hozzájárult a támogatás céljainak megvalósulásához, a Számvevőszék talált olyan eseteket is, amelyek nem természeti katasztrófákhoz, illetve erdőtüzekhez kapcsolódtak, hanem más gazdasági vagy környezeti célok motiválták őket. A Számvevőszék olyan tevékenységekre is talált példákat, amelyek az intézkedés céljainak eléréséhez nem voltak megfelelőek, míg egyes támogatott műveletek esetében dokumentáció hiányában a támogathatóság nem volt ellenőrizhető.
A környezettel kapcsolatos célok a műveletek kiválasztása során nem kaptak kellő prioritást, a végrehajtás során pedig néha nem vették őket figyelembe. A Számvevőszék olyan tevékenységeket is talált, ahol az erdészeti utakat az erdők gazdasági kiaknázása céljából használták, és az erdőtűz megelőzésével kapcsolatos konkrét haszon nem volt kimutatható A nagy sűrűségű épített utak szintén járhatnak káros környezeti hatással.
Nem gondoskodtak megfelelően a költséghatékonyságról.
A Számvevőszék feltárt olyan eseteket, ahol a közpénzekből történő finanszírozás felső határát indokolás nélkül gyakran megváltoztatták, egy adott régióban egy adott intézkedés standard költségei jóval magasabbak voltak, mint egy másik régió hasonló intézkedésével kapcsolatos költségek, illetve a kézzel végzett munkát előnyben részesítették a gépekkel szemben, ami nagyobb költségekkel járt.

Az Európai Unióban az erdők és egyéb fás területek teljes kiterjedése körülbelül 180 millió hektárt tesz ki: ez az Unió teljes földterülete mintegy 42,4 százalékának felel meg, és meghaladja a mezőgazdasági célú földterületek nagyságát. Az erdők gazdasági, társadalmi és környezeti célokat szolgálnak, és társadalmi-gazdasági jelentőségük nagyon nagy: a fakitermelés és -feldolgozás hozzájárul a vidékfejlesztéshez és - gyakran kis vagy közepes vidéki vállalkozásoknál - több milliónyi álláshelyet biztosít.
Az elmúlt 30 évben az Unióban évente átlagosan 480 000 hektárnyi erdőterület pusztult el tűz következtében. E tüzek több mint 95 százalékát - szándékosan vagy gondatlanságból - ember okozta. Az erdőtüzek miatt felégett összterület kb. 85 százaléka a Földközi-tengeri régióban és Portugáliában található. A közelmúlt erdőtüzei Portugáliában (2003-ban és 2005-ben), Spanyolországban (2006-ban) és Görögországban (2007-ben) pusztítottak el nagy kiterjedésű területeket. A súlyosan rongálódott erdők esetében nagy kihívást jelent a tűz előtti állapot visszaállítása, különösen ami a biodiverzitást illeti.
A „Megfelelő-e a tűz és a természeti katasztrófák okozta erdőkárok megelőzésére és helyreállítására nyújtott uniós támogatás irányítása?" című, 24/2014. sz. különjelentésben a Számvevőszék azt vizsgálta, hogy a tűz és a természeti katasztrófák következtében sérült erdők esetében az erdészeti potenciál helyreállítását és megelőző intézkedések bevezetését célzó EMVA-támogatás („226. intézkedés") irányítása megfelelően történt-e, valamint, hogy a Bizottság és a tagállamok tudják-e bizonyítani, hogy a támogatás költséghatékony módon elérte-e a tervezett célokat.
Az ellenőrzés a Bizottságra és arra az öt tagállamra - Ausztria, Franciaország (Aquitánia), Olaszország (Basilicata), Szlovákia és Spanyolország (Andalúzia) - terjedt ki, ahol a 226. intézkedés összkiadásainak több mint 85 százaléka felmerül. A támogatás döntő részét (80 százalékát) - főleg erdőtüzek elleni - megelőző intézkedésekre költötték.
Az erdészeti potenciál helyreállítását és megelőző intézkedések bevezetését célzó vidékfejlesztési támogatást a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre. A tagállamok országos vagy regionális szinten dolgozzák ki vidékfejlesztési programjaikat és a Bizottság általi jóváhagyás után végrehajtják őket.
Számvevőszéki ajánlások a tagállamok számára:
•     növeljék a támogatás környezetvédelmi hatását úgy, hogy az intézkedéseket elsősorban a környezeti szempontból legértékesebb erdőkre - például a Natura 2000 erdőterületekre - összpontosítják;
•     gondoskodjanak arról, hogy csak a természeti katasztrófákkal, illetve tűzzel kapcsolatos intézkedések kapjanak támogatást;
•     számoljanak be arról, hogy a támogatott intézkedések milyen mértékben csökkentették az erdőtüzek, illetve a természeti katasztrófák által okozott károkat.
Számvevőszéki ajánlások a Bizottság számára:
•     dolgozzék ki közös alapkritériumokat ahhoz, hogy az erdőterületeket tűzveszélyesség szempontjából - kevéssé, közepesen vagy fokozottan tűzveszélyes területként - lehessen besorolni;
•     ellenőrizze, hogy a tagállamok kialakítottak-e megfelelő kontrollrendszert;
•     javítsa az intézkedés monitoringját, és ezáltal biztosítsa, hogy a tagállamok azt a meghatározott konkrét célkitűzésekkel összhangban hajtsák végre.
Az Európai Számvevőszék különjelentései, amelyek az év során folyamatosan jelennek meg, adott uniós költségvetési területekre vagy irányítással kapcsolatos kérdésekre irányuló egyes kiválasztott ellenőrzések megállapításairól számolnak be.