2023. december 10. – 20 évvel ezelőtt egy nagy erejű konferencia platformján találtam magam a York Egyetemen, ahol (ma már nehéz elhinni) az egyik előadó, a National Trust képviselője bemutatta a globális felmelegedés fogalmát és annak valószínű hatásait.

Melegebb lesz – vélekedett –, és arra számíthatunk, hogy Dél-Anglia éghajlata olyan lesz, mint az akkori bordeaux-i éghajlat. Szőlőültetvények Dorsetben, a bordó vidéken, minden bizonnyal várni kell, és a tanult közönség nyugodtan és elégedetten mosolyogva dőlt hátra. A következő előadó a Bordeaux Egyetem botanika professzora volt. Üzenetét kevésbé fogadták szívesen. Míg mi, angolok, ésszerűen mosolyoghatunk kellemes várakozásban, kollégái arra számíthatnak, hogy Marokkótól öröklik az éghajlatot. Nagyon mulatságos, mondták egymásnak a küldöttek. De ez persze nem a mi életünkben fog megtörténni, ugye? Megpróbáltam az óvatosságot bevezetni az összegzésembe, de utólag nem vagyok biztos abban, hogy mennyire voltam sikeres. Az egész kérdés – egy-két háború ellenére – gyorsan elnyeri méltó helyét, mint a mindannyiunk előtt álló legfontosabb és megoldhatatlan probléma. Mit gondoljunk akkor a közelmúltban megjelent Times főcíméről: „Nagy-Britannia erdőinek katasztrofális összeomlása vár a következő 50 évben”? A cikk a Cambridge-i Egyetemen végzett széleskörű felmérésre hivatkozik, és tovább sorolja a veszélyek sokaságát, amelyekkel a jelenben és – riasztó módon – az elképzelhető jövőben is szembe kell nézni. Az aszályok és az árvizek, a viharok és a kártevők egyaránt képesek egyesülni és reagálni egy bizonyosan károsodott és valószínűleg kihalt új ökoszisztéma csoportra – ha van ilyen, amelyről tudjuk, hogy túlélhet egy forróbb környezetben, amely gyorsan ide ér. Valójában a tegnapi célokat már felülírták, és a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is uralják globális energiatermelésünket. Így az Egyesült Királyság csekély erdősültségének együttes támadásokkal kell szembenéznie. A fő veszélyek azt a tényt tükrözik, hogy az erdők és a fák általában hosszú életűek és viszonylag robusztusak, így évtizedekig vagy tovább is léteznek, így hosszabb ideig érzékenyek a változásokra és az új fenyegetésekre, mint mondjuk egy szomszédos állattenyésztő gazdaság, amelynek állatai néhány héten belül bánhatják. Maga a jelentés egy 180 kérdésből álló felmérésből származik, amelyeket egy iparági szakértőkből álló testület rangsorolt fontosságuk szerint. Ezek a fák egészségével és termelési funkcióival nem rendelkező ország környezeti, kereskedelmi és társadalmi vonatkozásait egyaránt lefedik. Továbbra is kitermelünk-e új, alkalmazkodóképes fajokat, amelyek felváltják a hagyományos erdőket, ha valóban léteznek ilyen fajok, és melegebb légkörben is virágozhatnak? Ha ezt hisszük, most kellene ültetni, valamint újszerű módszereket és termékeket tanulni. Felvidékünk mai Sitka-fenyő ültetvényei a hosszan tartó meleg, száraz és szélsőséges éghajlati események után továbbra is kigyulladnak. Mostantól képesek vagyunk új erdőművelési rendszerek meghatározására és telepítésére, új fafajokra és új kezelési rendekre javaslatot tenni, kockázati tényezőket beépíteni terveinkbe. A vágásforduló a felülvizsgálat nyilvánvaló területe. De továbblépek. Az első reakcióm a Cambridge-i Egyetem jelentésére az, hogy azt javasolom, hogy az legalább egy valószínű gyakorlati forgatókönyv valamilyen szerkezetét terjeszti elő.
Ha a mai ökoszisztémák pusztulásra vannak ítélve, akkor mi lesz a helyettük?
Meghatároztuk és azonosítottuk az ellenséget. Most vegyünk egy pozitívabb álláspontot, amelyet talán egy másik jelenlegi megszállottság, a mesterséges intelligencia befolyásolt és alakított ki. Nézzük meg a jellegzetességeket, a mesterséges intelligencia által feltárt adatokat, amelyek a jövőbe kalauzolhatnak, talán a tűzálló eukaliptusz ligetekben, vagy a tundra eddig ismeretlen fajokkal való beültetésének lehetőségét, amelyek új erdőművelési követelményeket képesek kihasználni. Ítélve, pusztulásra ítélve, mindannyian el vagyunk ítélve. Emlékszem apa hadseregének veteránja, Fraser közlegény szavaira. És máris úgy tűnik; az idei szezon gyenge szőlőtermése után a Szahara ismét előrelépett. Legjobb esetben bizonytalanságban vagyunk. Keressünk egy konstruktív kiutat.
Tanarus, külső munkatárs