Az exótákra vonatkozó törvény a fehér akácot is érintheti Japánban. Az akácra vonatkozó tiltó rendelkezés kitörölné a japán méztermesztőket a piacrólPánik hangulat alakult ki a japán méhészek körében, mert félő, hogy a fehér akácra (Robinia pseudoacacia) is vonatkoznak az idegen fajokat érintő rendelkezések Japánban. A múlt hónapban a fák védelmére szövetséget hoztak létre, s Tokió egyik kerületében röplapokat osztogattak, melyben ellenintézkedéseket sürgettek. Kosaka városban (Akita prefektúra) is volt hasonló megmozdulás, ahol a bányászatban megrongált hegy helyreállítására akácfákat telepítettek – jelentette az antara news indonéz hírügynökség.
Az Észak-Amerikában őshonos lombhullató fa, a Meiji korszakban (1868-1912) került Japánba, út menti fasorok fájaként és fűtőanyagként. Erőteljes, robosztus, burjánzó és szapora fa lévén, átterjedt a hegyekbe, erdőkbe, tengerpartokra és folyómedrekbe.
Igaz, a legfinomabb méz forrása lett Nagano, Akita és Hokkaido környékén.
Tavaly júniusban azonban, a környezeti minisztérium, annak megelőzéseképpen, hogy az exóta fajok károsíthassák a régiók ökoszisztémáit, a fehér akácot is beiktatta annak a 148 exótának számító élő szervezetnek a jegyzékébe, melyeket különös figyelemmel kell kísérni.
A törvény betartása a fehér akác telepítés betiltását jelentené. A fákat ki is lehetne irtani, ha a minisztérium hivatalosan erről rendelkezik. A hivatalnokok viszont még nem határoztak, mert mint mondják tudományos, bizonyításra van szükség annak igazolására, hogy a fehér akác valóban fenyegetést jelent az ökoszisztémára.
A Japán Méhészek Szövetsége szerint az országos méztermés évente 2500-2600 tonna.
A hazai fogyasztásra szánt mézmennyiségnek ez mindössze körülbelül 5 százaléka, a többit olcsó kínai mézből importálják.
Masami Kimura, aki maga is a méztermesztés üzletágban érdekelt, azt mondja, az akácra vonatkozó tiltó rendelkezés kitörölné a japán méztermesztőket a piacról, mert a lótuszvirágból előállítható méz mennyisége a növényt károsító rovarok miatt meredeken csökken.
2000-ben a Japán Ökológiai Társaság is kártékony fajnak minősítette a Robinia pseudoacaciát, közel száz más betolakodó társával együtt.
A földrendezési, infrastrukturális és közlekedési minisztérium és egy kutatócsoport akácirtást végez Tokió Tama folyója mentén, hogy megmentse a vadon élő krizantémokat.
Susaka városa, a Nagano prekfektúrában irtóhadjáratot tervez a Chikuma folyó mentén az elburjánzott akác ellen, mert azt mondják, az akácfa az almájukat károsító anthracnose fertőzés forrása.
A méztermelők nemcsak iparuk hanyatlása miatt ellenzik a tervet, de a méhek érdekében is. Kiszámíthatatlan veszteségeket okozna a gazdaságnak, ha a méhek nem tudnák beporozni az eperhez hasonló gyümölcsöket és zöldségféléket.
Hideo Watanabe, a Méhész Szövetségek Nemzetközi Föderációja tanácsadója szerint, az érintett törvényhozóknak figyelembe kellene venniük azt a hasznot, amit az akácfák hoznak, ahelyett, hogy a kiirtatásukon igyekeznek, csak azért mert a faj nem őshonos Japánban.
A közeljövőben az Állami Erdészeti Szolgálat vendégeként hazánkba látogató népes dél-koreai erdészküldöttség is élénken érdeklődik az akáctermesztés magyarországi tapasztalatai iránt.
