Van nekünk egy, a „zöld” füleknek jól hangzó kezdeményezésünk: a Nemzeti Parkok Hete. A rendezvénysorozat „hagyományteremtő céllal” (idézet a puszta.com-ról (http://www.puszta.com/hun/programs/cikk/magyar_nemzeti_parkok_hete_2008) indult 2007-ben – azaz a hagyományteremtésnek még eléggé az elején járunk.

Ezzel a programsorozattal kapcsolatban már tavaly is felmerültek bennem kifogások, mint például az elégtelen hírverés, ami miatt egy-egy programon néha én voltam az egyetlen (!) résztvevő, illetve az elégtelen szervezés, ami miatt egy-egy programról még a vezetője maga sem tudott. Mindenesetre tavaly ezeket áthidaltuk valahogy. Idénre azonban már az elején rendkívül érdekessé vált az egész esemény, ami a hagyományteremtés szempontjából meglehetősen hátrányos, sőt, az egész kezdeményezést teljesen nevetségessé és felesleges PR-fogássá teszi.
Azzal kezdeném, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján csak nemrég jelent meg a Nemzeti Parkok Hete 2008 programja (http://www.kvvm.hu/nemzetiparkokhete/). Azért merem leírni, hogy nemrég, mert rendszeresen rá szoktam keresni az Interneten, hátha megjelenik valami, és egészen ma reggelig nem dobott fel egyetlen találatot sem a keresőprogram. Mindez csak azért furcsa, mert a hét, június 9-én kezdődik és 15-éig vannak programok. (Más internetes források szerint a kezdődátum június 6, tehát még ezt sem sikerült tisztázni.) Igaz, az egyes nemzeti parkok honlapján már május 30-a táján felkerültek a programok, de azt hiszem, ez is egy elég kései időpont ahhoz, hogy sikerüljön a potenciális látogatók számát csökkenteni.
A „vannak programok” is hagy némi kívánnivalót maga után, mert ha történetesen éppen ráérnék, és elmennék, mondjuk a Béda-Karapancsán „megszervezett” szakvezetéses túrára – akkor sincs megjelölve egyetlen telefonszám vagy név sem, akihez fordulhatnék a találkozó helyét vagy a túra időtartamát tekintve. Mert persze a találkozó helye sincs feltüntetve. Béda-Karapancsa ahhoz azért elég nagy, hogy hétfő reggel 10 órakor valahol várakozzak egy meg nem nevezett személyre, hátha éppen szakvezetéshez van kedve. Ez persze csak egyetlen példa, 10 nemzeti parkban a hét nap alatt „kitűzött” közel 70 esemény egyikénél sincs sem név, sem elérhetőség. Ide a rozsdás bökőt, hogy ha megjelennék a „Szakvezetéses túra Keleméren” címet viselő programon (Aggteleki NP, itt éppen időpont sincs), rajtam kívül egy árva szakvezető sem lenne ott.
Persze ezek után már csak halkan jegyzem meg, hogy a megjelölt hét még tanítási idő. A nyári szünet a hét végén kezdődik, tehát a programok éppen csak azokhoz nem jutnak el még véletlenül sem, akiket a legjobban érdekelhetnek a szekértúrák és a madárodú-építés: a fiatalokhoz.
Összességében tehát a „Nemzeti Parkok Hete 2008” még azok számára sem kínál túl sok lehetőséget, akik a tavalyi ügyetlen (de legalább reményteli) szervezés után kifejezetten várták az idei programsorozatot – akkor mit kínálhat azoknak, akik még nem is hallottak róla? Esetleg egy PR-szempontból hangzatos riportot az esti híradóban egy minisztériumi szóvivővel? Horváth Anna Sarolta