Indonézia hegyi dzsungelének „elveszett világa”: új, egzotikus madárfaj
Tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek. Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik a világon összesen.
A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa a szervezet svájci központjából.
– Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a rovarok számát csak 15 millió körülire teszi, mondta McNeely a Reuters hírügynökségnek.
A Collins Angol Szótár alapján a faj, növények vagy állatok osztálya, melynek tagjai fő tulajdonságaikban azonosak és képesek egymással szaporodni.
Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának sebességén. Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének gyorsaságát.
– Az, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé, mondja McNeely.
Amit tudunk és amit nem
Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el.
Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, ahol az USA, a két ország közötti háború során erősen bombázott.
A legtöbb madár már nevet kapott, bár időnként újak tűnnek fel, néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent.
A biológusok azt mondják sok növény, rovar és halfaj van, ami még azonosításra vár.
Afrika déli részén 3 ezer-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken.
Megerősítve kollégáját, Leroy azt mondja, ezek a nyilvánvalóan mindenütt otthonosan mozgó névtelen teremtések, akár a kertünkben is előbukkanhatnak.
– Johannesburgban, akár a házad kertjében is könnyen fedezhetsz fel új fajt, ha tudod, mit keressél, fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a fajaikról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban „porosodik”.
A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki ténylegesen névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt. A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál.
Elveszett világok
A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják.
Amint arról a világsajtó beszámolt, a múlt hónapban Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy „elveszett világra”: új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira.
– Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat – mondja McNeely. – Lehet–e így bármiféle tudományos vélemény egybe csengéséről, konszenzusáról beszélni ebben a kérdésben?
A tudósok egyetértenek abban a kijózanító tényben, hogy a legtöbb valamikor kúszó, csúszó, mászó, repülő vagy éppen földön járó faj egy bizonyos ponton kihalt.
– Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, számuk valószínűsíthetően 40 millió. Egykor, 5 milliárd és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?)
Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!
Egyetértenek a tudósok abban is, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a „természetes” fajkihalást. Ez az ember beavatkozása, vagyis a szennyezés, az élőhely rombolás, az éghajlatváltozáshoz köthető üvegházhatású gázkibocsátás miatt van így.
Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj.
Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti.
Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások.
Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800–nál több növény- és állatfaj pusztult ki.
A környezetvédőket vészharangoknak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka.
Az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával.
A tudósok szerint másféle méréseket is lehet alkalmazni.
– Amit mérni tudunk az az, hogy milyen keményen próbálkozunk. Az erőfeszítések mérése használhatóbb indikátor, mint a fajok elvesztésének „becsült üteme”. Mérni tudjuk például az új, védetté nyilvánított területek számát és feltehetjük a kérdést, rendelkeznek-e elegendő pénzzel a költésvetésükben – mondta McNeely.
