A vidéki lakosság városokba áramlása miatt növekedhet a táj erdőtüzek miatti sérülékenysége; A mesterséges tűz fontos és széles körben elterjedt eszköze az agrárgazdálkodásnak, az ökológiai folyamatok fenntartásának.A rendkívül magas nyári hőmérsékletek, és a száraz, forró szelek lobbanékony kanóccá változatták a Földközi-tenger térségének egyes tájait. A tűzoltók Dél-Olaszország Görögország és a Földközi-tenger más vidékein több ezer hektáron 24 órán át dolgoznak szakadatlanul, hogy megfékezzék az embert és növényzetet fenyegető lángokat – olvasható a FAO közleményében.
A FAO adatok szerint, évente körülbelül 50 ezer tűz söpör végig a mediterrán erdőkön és más erdős, fás területeken. A Földközi-tenger térségében a tüzek 95 százalékát az ember okozza. Gyújtogatás, hanyagság, különösen az eldobott égő cigaretta, a grillezés és a tábortüzek gondatlan kezelése sok tűz kiváltója.
A FAO megjegyzi, hogy miközben a tűz fontos és széles körben elterjedt eszköze az agrárgazdálkodásnak, az ökológiai folyamatok fenntartásának, a természetben keletkező tüzek hatalmas gazdasági és környezeti károkat okozva, emberek és állatok életét követelve, több millió hektár erdőt és más növényzetet pusztítanak el.
Tűzoltásra minden nyáron közel 30 ezer embert mozgósítanak a Földközi-tenger térségében. Ez a létszám a rendkívül kockázatos években, a fegyveres erők bevonásával, akár 50 ezerre duzzadhat.
A megemelkedett hőmérsékleti értékeken túl a mediterrán vidékeken tapasztalható társadalmi és gazdasági fejlődés – így a vidék elhagyása a lakosság városokba költözésével –, a legeltetés, a tűzifa- és takarmánygyűjtés általános visszaeséséhez vezetett, aminek következtében felhalmozódott a rendkívül gyúlékony erdei avar és cserje. Ez pedig a nehezen eloltható hevesebb, és súlyosabb tüzek kialakulásához vezet. Ha a vidéken kevesebb ember él, ez azzal járhat, hogy a mezőgazdasági művelés során a szerves anyag elégetése céljából gyújtott tüzek is könnyebben válnak ellenőrizhetetlenekké.
A legtöbb ország rendelkezik olyan törvényekkel, melyek betartásával a tüzek elharapódzása megelőzhető vagy megfékezhető. Sok ország dolgozott ki tűzmegelőzési programokat vagy terveket, de kevés olyan ország van, amely rendelkezik a jogszabályok érvényesítésének képességével, vagy a programok irányításnak lehetőségével – közölte Jose-Antonio Prado, a FAO Erdővagyon Osztálynak igazgatója.
Sokba kerül a tűzoltás
A tüzeket általában kézi működtetésű eszközök vagy gépi berendezések segítségével,
szárazföldi tűzoltó alakulatok végzik. A Földközi-tenger térségében a földi tűzoltó erőket gyakran merevszárnyú repülőgépek, köztük kétéltű repülőgépek, és helikopterek egészítik ki. Becslések alapján, öt mediterrán ország, (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország) évente több mint 2,5 milliárd eurót fektet a tűzmegelőzésbe és oltásba. Az összeg 60 százaléka a berendezések, a személyzet és az üzemeltetés költségeire megy el, a fennmaradó részt megelőzési munkálatokra fordítják.
A nevelés, mint megelőzés
A sikeres megelőzés kulcsa – a közszolgálati kampányokat, iskolákat és közösségi csoportokat is bevonó –, a tüzekkel foglakozó, oktató-nevelő programokban rejlik.
Indiában például a közösségekben terjesztett, tudatos odafigyelésre építő projektekkel – több embert vonva be a megelőzési és az oltási munkákba –, egyes régiókban sikerült a tüzek keletkezésének arányát 90 százalékkal csökkenteni.
