A vitákat kiváltó tanulmány tovább borzolja a kedélyeketAmint arról korábban beszámoltunk, Kanada erdői lényegében ronthatnak a globális felmelegedés helyzetén, ahelyett, hogy hűtenék a bolygót, állítja a Stanford Egyetem egyik fizikusa és környezettudósa.
– Ez nem azt jelenti, hogy a globális felmelegedés elleni sikeres harc érdekében le kéne gyalulni az erdőket – mondja Ken Caldeira. – Az erdők sok szempontból értékes ökológiai sajátságokkal rendelkeznek.
Az a véleménye viszont, hogy elhamarkodott, de az is lehet, hogy abszolút rossz gondolat új erdőket telepíteni, a meglévők fenntartása mellett, abban a hitben, hogy ezzel hűthetjük a Földet. Ha véget akarunk vetni a globális felmelegedésnek, jobb, ha kevesebb fosszilis anyag égetésével kezdjük a folyamatot.
Sokak számára ez nem éppen népszerű gondolat.
Amióta a múlt hónapban megtartotta előadását az Amerikai Geofizikai Szövetség konferenciáján, folyamatosan kapja a kritikákat.
– Valaki megkeresett a Kaliforniai Erdészeti Szolgálattól, s azt kérdezte tőlem, „Mit művel maga? Mi itt azon törjük magunkat, hogy erdőket telepíthessünk. Maga meg, miféle gonosz, sötét alak?” – állítja Caldeira.
Az eredményekről Kanadának hivatalosan is állást kell foglalnia, hitelesíteni kell a hatalmas erdőségek fenntartásának indokoltságát, akkor, amikor az országoknak abban kell döntést hozniuk, milyen mértékben csökkentsék a szén, az olaj és gázolaj égetését, hogy megfeleljenek a Kiotói Egyezményben foglaltaknak.
Caldeira elmélete a következőképpen működik:
Először is igaz az, hogy fák nevelésével széndioxidot vonunk ki a levegőből. Ezzel eltávolítjuk és bezárjuk a fába azt a gázt, amely a globális felmelegedésért leginkább felelős.
Azt állítja viszont, hogy csak a trópusi esőerdők hűtik a Földet, nemcsak hogy magukba szívják a széndioxidot, de nagymennyiségű nedvességet leadva a napfényt az űrbe visszatükröző felhőket képeznek.
A mérsékelt égövi erdőkkel – amelyek jórészt az USA-ban és Dél-Kanadában tenyésznek – valamint a hideg sarkvidéken található boreális erdőkkel azonban gond van.
A fáknak az a rendeltetésük, hogy nagy energiatömeget szívjanak magukba a Napból. Ennek nagy részét azonban hő formájában fokozatosan kiengedik magukból. Különösen igaz ez az északi, hideg, sötét erdőkre, de a mérsékelt öv juhar, nyár és bükk erdeire is. A trópusi erdőktől eltérően Kanada erdői nem párologtatnak ki sok hűtőhatású nedvességet.
Számítógépes modellje azt mutatja, hogy a melegítő hatás sokkal erőteljesebb, mint amit az erdők széndioxidot elszívva hűtéssel végeznek, különösen azért, mert a vágásérett erdők nem vonják ki az összes széndioxidot, mivel nem nőnek örökké.
Az egyik szimulált modellen a kutatócsoport a teljes északi féltekét erdőkkel fedte le, s a felszíni levegő közel 3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedését észlelte. Caldeira azt mondja az erdőket más okokból kell védeni.
– Szeretem az erdőt – mondja. – Jó élőhelyet nyújtanak növénynek, állatnak.
Ötfős csoportja eredményeit a Geophysical Research Letters folyóiratban tette közzé.
Kanada egy ismert ökológusa ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az erdő és éghajlat kérdés rendkívül összetett kapcsolat, és nem valószínű, hogy számítógépes modellkészítéssel el lehet jutni a teljes igazságig.
David Schildler, az Alberta Egyetemről visszaidézi azokat az éveket, amikor észak- nyugat Ontario tavait tanulmányozták, és olyan területeket is magába foglalt a kutatás, ahol az erdő leégett.
– Ha az erdő eltűnt, – sok ilyet láttunk – sokkal melegebb volt minden, az alattunk lévő fekete sziklától, és így tovább. A fák helyett ugyanis az nyelte el a napfényt. Ha a fák párologtatnak, hűtenek is – mondta.
