Sikeresen startolt a Szojuz-TMA-10 űrhajó a bajkonuri űrrepülőtérről, fedélzetén Simonyi Károllyal, a második magyar származású űrhajóssal és két orosz kozmonautával. A Szojuz-FG hordozórakéta a start után kilenc perccel állította Föld körüli pályára az űrhajót, mely hétfő este dokkol majd a Nemzetközi Űrállomáson.
Amint arról korábban beszámoltunk, a világ ötödik űrturistája, aki nem más, mint az idősebb Simonyi Károly, a soproni egyetem egykori Kossuth-díjas professzorának fia. Az ifjabb Simonyi 1948-ben akkor született, amikor édesapja a soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karok fizika-elektrotechnika tanára megtervezte az első magyar Van de Graaff rendszerű 1 MeV-es magfizikai részecskegyorsítót, amelyért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
A Moszkva melletti Csillagvárosban lévő kiképzőközpont szerint mindenben megfelelt a követelményeknek a felkészülési záróvizsgán a három jelölt, köztük Charles Simonyi, azaz ifjabb Simonyi Károly.
Magyar űrhajósok
Hazánkból eddig csak Farkas Bertalan járt a világűrben, akinek tartaléka Magyari Béla volt. Két kiképzett űrhajósunk után következik Simonyi Károly (Charles Simonyi), aki az ötödik űrturistaként jut Föld körüli pályára.
Személyes tárgyak
Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, például a Magyar Vöröskereszt által szervezett gyermekrajzpályázat nyertes alkotásait és címerrel ellátott magyar zászlókat. Egyik legkedvesebb emléktárgya, egy szovjet Ural-2 számítógép 16 évesen általa programozott lyukszalagja szintén vele lesz az űrben.
Útra kész a magyar űrturista
A start a terveknek megfelelően, hazai idő szerint 19.31-kor történt. A hajtóművek az első fokozat begyújtása után 5 másodperccel érték el maximális teljesítményüket. Ekkor váltak le az indítótorony utolsó rögzítései a hordozórakétáról, és indult el a rendszer. Az űrhajó a start után kilenc perccel érte el keringési magasságát, amit a fülkében "utazó" kabalaállat, egy a súlytalanságban lebegni kezdő, a kamerának időnként nekicsapódó maci is remekül jelzett.
A keringés során kinyitják a napelemtáblát, az antennákat és a későbbi dokkoláshoz szükséges felszerelést. A második keringés a rendszerek ellenőrzésével telik, majd a harmadik és negyedik kör során végeznek kisebb pályamódosítást. Az aznapi feladatok végeztével a legénység nyugovóra tér. Ha minden a tervek szerint halad, a Szojuz-TMA-10 hétfő este, hazai idő szerint 21:15 körül kapcsolódik a Nemzetközi Űrállomás orosz Zarja moduljához.
Évek óta a mostani volt az első olyan Szojuz-indítás, amelynek során egyik űrhajós sem repült korábban élesben Szojuz-űrhajón - ennek ellenére természetes maximálisan felkészültek az utazásra. Jurcsihin parancsnok 2002-ben az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén repült.
Korábbi információk
Ha minden a Simonyi honlapjának blogjában a start előtti utolsó bejegyzésben leírtak szerint alakult, akkor a mai nap egyszerű reggelivel kezdődött, majd az utolsó orvosi vizsgálat következett. Helyi idő szerint 16 óra körül egy kis ünnepségen vett részt kozmonauta társaival, majd busszal mentek a 254-es starthelyhez. Itt felöltötték a szkafandert, melyet az űrruha ellenőrzése követett. Ezután néhány, az orosz kormány részéről érkezett vezetővel találkoztak, melyre Simonyi egy rövid orosz beszéddel is készült.
Simonyi Károlyra kemény munka vár a Nemzetközi Űrállomáson, mert négy kísérletben is részt vesz: sugárzást mér, baktériumokat gyűjt és azt is vizsgálja, mi okozza az űrhajósok jellemző hátfájását és vérszegénységét.
A magyar származású milliárdos szoftverfejlesztő a történelem ötödik űrturistája, és több mint 20 millió dollárt fizet az életre szóló élményért.
Simonyi több hónapos felkészítésen és számos vizsgán vett részt, ahol 60 szakértő előtt sikeresen bizonyította, hogy két társával képes megoldani a repülés alatt adódó esetleges problémákat. Simonyi az oroszországi felkészülés során meglátogatta az Enyergija vállalat ipari komplexumát és múzeumát, ahol az Ural-1 számítógép kiállított darabjával is találkozott. Ennek továbbfejlesztett változatán, az Ural-2 jelzésű gépen készítette el első komolyabb saját programját, mely egyik első lépése volt a sikeres számítástechnikai pálya irányába.
Néhány nappal a start előtt társaival együtt azt a hangárt is megtekintette, ahol saját űrhajója hordozórakétáját készítették elő a startra. A 40 méter magas Szojuz-FG hordozórakétát aztán április 5-én állították fel a starthelyen.
Munka a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén
Az ISS-en Simonyi több mérést is végez a mára magyar űrkutatási sikertörténetként elhíresült Pille nevű sugárzásmérő eszközzel. Az űrhajósok sugárterhelésének mérésére használt műszer egyik fő előnye kis mérete és tömege. A Pille előtt az űrhajósok által elszenvedett sugárdózis nagyságát a Földre történő visszatérés után, egy igen nagy és nehézkes berendezéssel tudták csak megállapítani. A Pille segítségével ez már Föld körüli pályán is elvégezhető, méghozzá tetszőleges időközönként, és a mért értékek rögzíthetők. Simonyi több adattároló memóriakártyát cserél, a régieket visszahozza a Földre, és újakat helyez el az űrállomáson.
Emellett főként űrélettani kísérleteket végez majd, elsősorban a mikrogravitációs környezetnek az emberi testre kifejtett hatását tanulmányozva. Az Európai Űrügynökséggel közösen végrehajtandó Neocytolysis nevű kísérlet keretében a vérszegénység jelenségét tanulmányozza. A súlytalanság állapotában a testben fellépő egyenletesebb véreloszlás megnöveli a vörösvértestek sűrűségét. Erre a szervezet úgy reagál, hogy csökkenti a vörösvértestek számát - ami a Földre történő visszatéréskor okozhat problémát. A folyamat élettani hátterét még nem ismerik pontosan.
Egy másik kutatási program keretében a súlytalanság hatására az izmokban történő elváltozásokat vizsgálja a magyar származású űrturista. Az izmok Föld körüli pályán kissé másként működnek, mint a földfelszínen; enyhén megnyúlik a gerincoszlop, és megváltozik az ínszalagokra jutó terhelés, amely fájdalmakat okozhat. A jelenség hátterének jobb megismerése az űrhajósok jellegzetes hátfájásának és az ezzel járó egyéb problémák enyhítésében segíthet. A Chromosome-2 elnevezésű kísérlet során - amelyben Simonyi szintén részt vesz - a megemelkedett sugárzási szintnek a fehérvérsejtekre kifejtett hatását vizsgálják. Az innen szerzett ismeretek a sugárvédelem hatékonyságának növelésében működhetnek közre. Egy negyedik kísérlet során pedig olyan mikrobákat gyűjt Simonyi, amelyek az űrállomás belső tereiben élnek. A vizsgálat célja elsősorban annak megállapítása, miként befolyásolja az erősebb sugárzás a mutációik gyakoriságát és jellegét, valamint hogy ezek a mikroszkopikus szervezetek miként alkalmazkodnak az űrállomás belsejében uralkodó viszonyokhoz.
Mindezeken túl a japán űrkutatási hivatallal végzett együttműködés keretében videokamerák képrögzítési jellemzőit is teszteli, annak megállapítása céljából, hogy miként változik a képfelvevő CCD-chipek működése az űrállomás sugárzási környezetében. Végül talán a legkellemesebb feladata fotók és videofelvételek rögzítése lesz bolygónkról.
Az utazása végeztével két társa, Jurcsihin és Kotov az űrállomás fedélzetén marad, ahol a tervek szerint igen hosszú időt, hat hónapot töltenek majd. Simonyi társa a hazaúton a Szojuz visszatérő egységében Mike Lopez-Alegria és Mihail Tyurin, azaz az ISS jelenlegi legénysége lesz. A leszállásra a tervek alapján április 20-án (pénteken), magyar idő szerint 15:36 körül kerül sor Oroszország területén. Ez lesz a nyolcadik alkalom, hogy amerikai asztronauta orosz űrhajóval tér vissza a Földre. A leszállást követően Simonyi néhány napos rehabilitáció és orvosi vizsgálat erejéig Csillagvárosban marad.
Újra magyar az űrben
Ő a 450. űrhajós, ő az ötödik űrturista, ő a második magyar az űrben, ő az első, aki magyar gyerekek rajzait vitte fel.
Charles Simonyi az úttal ki szeretné elégíteni mérnöki kíváncsiságát: meg akarja érteni, hogyan működik és mitől biztonságos a Szojuz űrhajó bonyolult rendszere. Három konkrét célt tűzött ki maga elé: szeretné előmozdítani a polgári űrrepülést, segíteni az űrállomás továbbfejlesztését, és a fiatalok figyelmét az űr-tudományok felé akarja fordítani.
Az orosz egészségügyi és űrhajózási hatóságok 2006 augusztusában minősítették repülésre alkalmasnak a milliárdost. A felkészülés tavaly novemberben kezdődött, ekkor érkezett Simonyi Csillagvárosba. Leckéket vett elsősegélyből, az ISS rádiókommunikációs berendezéseiből, részt vett a Szojuz szimulációkban, megismerte az űrkaját, aztán novemberben bemutatták űrruháját is. Elmondása szerint a terheléses centrifuga volt a legrosszabb a kiképzésben, de nehezen ment az orosz nyelv elsajátítása is. Utóbbiban a magyar oktatási rendszer segítette, de mint mondta, gyermekkori tanulmányaiból csak pár alapszó maradt meg. A legvidámabb rész meg nem sokkal a kilövés előtt érhette a milliárdost: a szokásoknak megfelelően társaival levizelte annak a busznak a hátsó kerekét, ami kivitte őket a Szojuzhoz.
Az ifjabb Simonyi, Charles tizennyolc évesen, 1966-ban került Dániába, majd két év múlva az Egyesült Államokban kötött ki, ahol a kaliforniai Berkeley-n, később a Stanfordon tanult. A Microsofthoz Robert Metcalf tanácsára jelentkezett 1981-ben, és miután felvették, a vállalat legsikeresebb termékei, a Word és az Excel fejlesztését felügyelte. A Microsoftot, ahol több mint húsz évig dolgozott, végül 2002-ben hagyta el, hogy társával, Gregor Kiczales-szel megalapítsa az Intentional Software nemzetközi szoftvercéget. A Forbes magazin szerint ő a 374. leggazdagabb amerikai, vagyona eléri az egymilliárd dollárt, szóval simán kifizethetne 50 utazást.
