2011. április 21. – Sajtóbeszélgetés erdőügyekről A három legnagyobb erdészeti szakmai szervezet az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából háttérbeszélgetésre hívta a sajtó munkatársait.
Lomniczi Gergely, az OEE szóvivője arra hívta fel elöljáróban a figyelmet, hogy szeretnének néhány alapvető üzenetet eljuttatni az emberekhez, többekközött azt, hogy hazánkban nő az erdőterület.
Az illegális hulladékról
Zambó Péter, az OEE elnöke arról beszélt, hogy az általa irányított Pilisi Parkerdő Zrt, de valamennyi erdészeti társaság számára egyik legnagyobb gondot az erdőben lerakott illegális hulladék jelenti. Míg korábban a kirándulók által elhagyott szemét összegyűjtése jelentett elsősorban – nagyságrenddel kisebb – feladatot, addig napjainkban szinte ipari méreteket öltött a hulladéklerakás. Kiemelte, hogy számos esetben veszélyes hulladékról, többek között nagy mennyiségű vágóhídi hulladékról van szó.
Elmondta, hogy a társaságnál évente 10 ezer köbméter szemetet gyűjtenek össze. A jelenleg hatályos hulladéktörvény szerint a terület gazdájának kötelessége a szemét elszállítása.
A társaságoknak nincs eszközük a területük megvédésére az illegális hulladéklerakókkal szemben. Ugyanakkor az erdőtörvény szerint nem zárhatók le az erdők, bárki szabadon beléphet a gazdálkodók üzemi területére.
A erdőgazdálkodó ugyanakkor hasonló elbírálás alá esik, mint bármely magánszemély vagy közület, amely hulladékot szállít a szeméttelepre, viselnie kell a költségeket.
Az erdészszakmai szerezetek azt javasolják, hogy az erdő esetében is érvényesüljön az „aki szennyez, az fizessen” elv, vagyis a lakosaiért az önkormányzatok álljanak helyt, és azok fizessék a takarítást. A kommunális hulladékok elszállítása ugyanis az ő feladatuk.
A hulladéktörvény módosítását ennek szellemében kellene megtenni.
Lomniczi Gergely elmondta, hogy a Föld Napja alkalmából országosan szerveznek takarítási akciókat. A magyar erdőterület szempontjából az egyik legnagyobb lakossági terhelésnek az illegális hulladéklerakás számít. Pontosan felmérhetetlen, de országosan több százezer köbméter szemét kerül ki évente az erdőterületre. Csak a főváros környéki erdőkből évente 10.000 köbméternyi hulladékot gyűjt össze az erdészet, és csak az anyagi források végessége miatt nem ennek a háromszorosát.
A jelenlegi jogrendszer egészében az erdőgazdálkodókat elsősorban kötelezettségek terhelik, a közcélú feladataik ellátását csak rendkívül kis mértékben támogatja az állam.
Az erdő jellegénél fogva elsődleges célpontja az illegális szemétlerakásnak, ezzel szemben hatékonyan fellépni csak az önkormányzatok lennének képesek a hulladékgazdálkodás és különösen a szemétszállítási díj megfelelő szabályozásával. Számos Európai országban már a lakhely bejelentésénél ki kell fizetni a szemétdíjat, amellyel az állampolgár bizonyos mennyiségig jogosulttá válik ingyenes hulladék-elhelyezésre. Hasonlóan az építési engedélyek is rendelkeznek az építési hulladék lerakási helyének utólagos igazolásáról.
A jelenleg érvényes hulladékgazdálkodási törvény 30. §-a a törvény 2000. július 1. napján történt hatályba lépése óta változatlan rendelkezéseket tartalmaz. Ezzel a jogalkotó szándéka szerint az ingatlantulajdonos tulajdonvédelmi ösztönzését kívánták elérni annak érdekében, hogy az illegális lerakók, erdőszéli szemétkupacok megszűnjenek. A szabályozás hatályba lépése óta eltelt több mint tíz év igazolta, hogy a hatályos szabályok egyáltalán nem érték el a jogalkotó által kitűzött célt, és az erdőkben, illetve a mezőgazdasági területeken hatósági engedély nélkül lerakott, elhelyezett szemétkupacok száma nem csökkent, hanem nőtt. A településeken megoldatlan hulladék problémákat a mező- és erdőgazdálkodás céljait szolgáló területekre „exportálták”, növelve a tulajdonosok, vagyonkezelők terheit.
Az ingatlantulajdonosok a külterületen található, erdő-, illetve mezőgazdálkodás célját szolgáló ingatlanokat nem képesek oly mértékben védeni, őrizni, hogy megakadályozzák a külterületen található, erdő-, illetve mezőgazdálkodás célját szolgáló ingatlanokon az illegális, hatósági engedély nélküli hulladék lerakást, elhelyezést. Az illegálisan lerakott hulladék jelentős része a települések lakott részéről, illetve az egyes ipari létesítményekből származik, kommunális hulladék, építési törmelék.
A hulladék lakott településekről kerül az erdőkbe. Általában a településen élők hanyagságból vagy szándékosan sokszor háztartási hulladékot, de előszeretettel építési törmeléket stb. helyeznek el az erdőben. A mai gyakorlat szerint általában e települések önkormányzatainak jegyzőitől vagy a szomszédos település jegyzőitől érkeznek határozatok az érintett területek tulajdonosaihoz illetve kezelőihez, hogy a szemétlerakatot számolják fel. Ez egy ellentmondásos helyzet, amely tovább növeli az erdő- és mezőgazdálkodó terheit, és nem ösztönzi a települések önkormányzatait a hulladékgazdálkodás rendezésére (ingyenes hulladékudvarok nyitása, a felépítménnyel rendelkező ingatlanok esetében kötelező hulladék szolgáltatás stb.).
Az Országos Erdészeti Egyesület 2011-ben már hetedik alkalommal csatlakozott az Országos Magyar Vadászkamara természettakarítási kezdeményezéséhez. Április hónapban a természetben dolgozó, kikapcsolódó polgárokat tömörítő szervezetek összehangolt hulladékgyűjtési akciókat tartanak. Az erdész és vadász szervezetek mellett a horgászok, természetjárók és cserkészek is gyűjtik a hulladékot, amely akcióknak évente 10.000 m3 összegyűjtött hulladék az eredménye. Az akció során mindenütt hangsúlyozott üzenet, hogy nem elég takarítási akciókat szervezni, a legfontosabb feladat a hulladék mennyiségének csökkentése, és az illegális hulladéklerakás, az általános jelenségként országszerte tapasztalható szemetelés megszűntetése. A résztvevő szervezetek mindezek mellett szeretnék megmutatni, hogy az erdész nemcsak kivágja a fát, a vadász nemcsak lelövi a vadat, a horgász nemcsak kifogja a halat, hanem mindezzel együtt tudatos természetvédő is.
A szóvivő elmondta, hogy a 100 ezer köbméter hulladék eltávolítása évente országosan közel 100 millió Ft-ba kerül. Ezt az összeget más területekről kénytelenek elvonni a társaságok.
Luzsi József MEGOSZ elnök hozzátette, hogy az erdőbe kivitt rossz sezlon helyett haza, sok esetben fát visznek a lakosok. A Tisza menti régióban az áradások idején Ukrajnából elsodort szemétuszadék lerakódása jelent megoldhatatlan gondot az ártéri erdőkben.
Jung László FAGOSZ elnök a Szalajka-völgy fokozott turizmus terhelésére emlékeztetett, ahol évente 10 milliót fordítanak takarításra, állami támogatás nélkül.
