Jelentés a világ 3. legnagyobb káros gázkibocsátójáról JAKARTA – Az erdőirtás, a tőzegláp rontása és az erdőtüzek miatt, Indonézia a világ három, legtöbb üvegházhatású gázkibocsátójának egyike. Ez áll abban a tanulmányban, ami a Világbank támogatásával és egy brit fejlesztési csoport munkája nyomán készült – jelentette a Reuters. Indonéziában a globális hőmérséklet-emelkedés máris elhúzódó szárazságot, áradásokat okozó heves esőzéseket és szökőár kialakulását eredményezte. Mindez veszélyezteti a szigetvilág élővilágának sokféleségét, olvasható a jelentésben.
Az erdőpusztításból és az erdőtüzekből levegőbe kerülő szennyező gáz mértéke ötszöröse az erdőgazdálkodással nem összefüggő, káros gázkibocsátásnak. Az energia és ipari szektorból kikerülő emisszió mennyisége viszonylag kicsi, de igen gyorsan növekszik.
A fentiek káros hatással lehetnek a mezőgazdaságra, a halászatra és az erdőgazdaságra, veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot és a megélhetést, írja a jelentés, amely a globális felmelegedést az egyik fő napirendi pontként kezelő, Németországban zajló G8 csúcstalálkozó előtt került nyilvánosságra.
A jelentés adatai szerint Indonézia teljes évi, 3014 milliárd tonna széndioxid kibocsátásával, az USA (6.005 milliárd tonna évente), a világ legnagyobb szennyezője, illetve Kína (5017 milliárd tonna évente) után következik a sorban. Az energiatermelésből, a mezőgazdaságból és a hulladékból évente kikerülő széndioxid kibocsátás 451 millió tonna körül van, míg az erdészetből és a földhasználat megváltozásából adódó széndioxid emisszió becsült értéke 2563 millió tonna körül mozog.
Az éghajlatváltozás megemelheti az átlagos tengerszintet is, aminek következtében csökkenhet a gazdálkodás, és a megélhetési lehetőség a partok mentén. Indonézia körülbelül 17 ezer szigetből álló ország, ahol milliók élete függ a halászattól és a mezőgazdálkodástól.
– Még ha az erdőtüzeket ki is vennék az egyenletből, Indonézia a világ egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országa maradna – állítja Agus P. Sari a PEACE-től, aki szerint a jelentésben idézett számok vitathatók. – A számoknál azonban fontosabb annak elismerése, hogy Indonéziának nagy gondjai vannak, és sokkal járul hozzá a szennyezéshez – mondta Agus P. Sari a jelentést nyilvánosságra hozó konferencián.
Az illegális fakitermelés, a bioüzemanyag előállításához szükséges olajpálma ültetvények miatt, Indonézia esőerdeinek kiirtása igen gyorsan folyik. Ezek az erdők, egyes környezetvédők szerint az elkövetkező 15 évben véglegesen eltűnhetnek. Vannak becslések arról, hogy a dél-kelet ázsiai trópusi ország eredeti erdeinek már 72 százalékát elvesztette. Az Indonéziával szomszédos országok egyre frusztráltabban nézik Jakarta sikertelen próbálkozásit a száraz évszak tüzeinek kezelésére. Tavaly félő volt, hogy megismétlődnek 1997-98 fojtogató, füstködös hónapjai, melyek a térségnek milliárdos nagyságrendű gazdasági veszteséget okoztak.
Joe Leitmann, a Világbank jakartai, vezető környezetvédelmi szakértője azt nyilatkozta, hogy a jelentéssel céljuk a figyelem felkeltése volt az Indonéziát fenyegető valós veszély iránt.
A következő, évenként sorra kerülő Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos találkozó házigazdája Indonézia lesz. Az eseményre decemberben Bali üdülő szigeten kerül sor, ami kedvező helyzetbe hozza a vendéglátó országot abban, hogy az erdőirtásokra visszavezethető gázkibocsátás csökkentésére nemzetközi cselekvést és ösztönzőket kezdeményezzen, mondta Mike Harrison, Nagy-Britannia Nemzetközi Fejlesztési Osztálya részéről. 2004-ben Indonézia ratifikálta azt a jegyzőkönyvet, amely alapján elvárják a mintegy 35 fejlett országtól, hogy 2008-2012 között az 1990 évi szint alá csökkentse káros gázkibocsátásnak arányát. Az első fázisban az emisszió csökkentés kötelezettsége a fejlődő országokra nem vonatkozik.
