Jakarta
Indonézia hatalmas területeken ültet mangrove erdőt, a sérülékeny partszakaszokon, hogy lökhárítóként szolgálhassanak, az esetleges későbbi szökőár hatásának csillapítására, nyilatkozta az erdészeti ügyekért felelős miniszter.Környezetszakértők szerint a délkelet-ázsiai mangrove erdők –amelyeket kiirtottak, hogy helyükön rák- és halgazdaságokat létesítsenek – segíthettek volna a december 26-ai szökőár lelassításában, gátként szolgálva a gyilkos hullámok és a part között.
Malam Sambat Kaban erdészeti miniszter azt mondta, újra élesztik a part menti mangrove védelmi vonalat, mintegy 600 ezer hektár kijelölésével, a mangrove erdők újratelepítéséhez.
Szumátra északi tartományában, Acehben, ahol több mint 110 ezer ember esett áldozatul, a kormány 3 ezer hektár újratelepítését tervezi.
„Az Acheben történtek beláttatják velünk, hogy fel kell gyorsítanunk a visszatelepítés folyamatát”- mondta Kaban.
A mangrovék az örökzöldek családjába tartozó fák és cserjék, melyek sűrű, bozótszerű, hosszú, támasztó gyökeret fejlesztenek, a partvonalban élve pajzsként szolgálnak a szélsőséges időjárás ellen, ugyanakkor a tenger élővilágának gazdag életteret biztosítanak.
A decemberi katasztrófa óta számos ázsiai országban másként tekintenek a mangrove erdőkre. Malajzia például felhívással élt, miszerint, a part menti fejlesztések során tekintsék védettnek a mangrove erdőket.
Kaban miniszter becslése szerint az elmúlt évtizedek folyamán Indonézia teljes mangrove erdőkészletének mintegy 30 százalékát vesztette el.
Az erdősítés 200 milliárd rúpiába (22 millió dollárba) kerül majd az első fázisban, amihez áprilisban látnak hozzá.
„5 év múlva már látszanak az eredmények, 10 év múlva pedig egészséges, kiterjedt erdőségek lesznek”- mondta.
A szakértők óvatosak
Szakértők figyelmeztetnek, hogy a korábbi „újra-zöldesítési” programok a mangrove ökoszisztémák sérüléséhez vezettek, mert nem voltak megfelelően előkészítve.
Alfredo Quarto az amerikai székhelyű Mangrove Action Project szakértője elmondta, a mangrovék helyreállítása úgy történt Thaiföldön, hogy kiirtottak életerős fákat is azért, hogy egyen-csemetéket telepíthessenek, amolyan ültetvény stílusban, és ez a megközelítés a biológiai sokféleség sérüléséhez vezetett.
„Vagy olyan helyen telepítettek, ahol semmi sem nőtt meg, vagy néha még az egészséges fákat is kitépték, hogy a sajátjukat ültessék helyükbe. Szörnyű munka volt, és nagyon csekély sikerrel járt”– nyilatkozta telefonon a Reuters hírügynökségnek.
„Talán sikeresnek tűnhet az első évben, de később két-három év múlva minden élettelen. 20 éves időszakokban kell gondolkodni” –zárta szavait a szakértő.
Korábban beszámoltunk arról, hogy India már korábban is végzett ilyen kutatásokat, és folytatja keleti partjain a mangrove telepítését.
