Acrocephalus griseldis
Januárban jelent meg a Madarak Irakban, Terepi Útmutató, arab nyelven. Az országra jellemző konfliktusok ellenére, a maga nemében egyedül álló ismertető alapján, Irak mezopotámiai lápvidékén, nem haltak ki fajok az1970-es években végzett, legutolsó értékelés óta – olvasható az ENS oldalon.
Az Irak területén feljegyzett 387 madárfajra kiterjedő tájékoztató az első átfogó, illusztrált terepi útmutató az arab nyelvű ország madarairól, egyben az első, amely ismerteti az iraki helyszíneket is. A könyvet a BirdLife International és a nemrég alakult Nature Iraq természetvédő szervezet adta ki. A Nature Iraq, Bagdadi székhelyű szervezet, de van irodája jordániai Ammanban is.
– Irakban, abban az országban, amely az elmúlt 20 évben vadon élő állatai többségét elvesztette, ezzel a könyvvel megnyílik az út a kibontakozó természetvédelemi mozgalom előtt – mondta dr. Ali Douabul, a Nature Iraq munkatársa.
– A helyi közösségek nyelvén készült tájékozató életbevágóan fontos természetvédelmi eszköz – tette hozzá dr. Douabul. – Bátorítja az embereket, hogy vegyenek részt a madarak védelmében, s mivel a madarak jó indikátorai a környezet állapotának, védelmük az egész vadon élő állatvilágra jó hatással lehet.
A felméréshez a pénzt a kanadai kormány biztosította, s a BirdLife International az angliai Cambridge városában állomásozó szakértője utazott a térségbe, hogy iraki biológusokat – a Nature Iraq leendő munkatársait –, képezzen ki a madarak és más, a mezopotámiai mocsárvidék nemzetközileg jelentős vadon élő állatainak felmérésére.
Richard Porter, a BirdLife közel-keleti természetvédelmi tanácsadója tanította és segítette a biológusokat az értékelés elkészítésében.
Része volt a képzésnek a nyilvántartásba vételi technikák elsajátítása, a növények azonosítása, az élőhelyek megfigyelésének módszerei, s olyan gyakorlati jártasságok elsajátítása is, mint például a vízminőség mérése.
A bibliai Éden Kertnek tartott helyen, a mezopotámiai lápos, mocsaras vidéken Irak jelentős madárlakta helyei közül 28 található meg.
A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti mocsaras vidéken a világ veszélyeztetettnek tartott madár fajaiból tizennyolc talált otthonra, a három, csak az iraki mocsárvidéken előforduló fajjal együtt: az iraki timália félével (Turdoides altirostris), a Basra nádi poszátával (Acrocephalus griseldis) és a selyemgébiccsel (Hypocolius ampelinus).
A Szaddam Husszein érában jórészt lecsapolt vizek miatt, a vadon élő állatok 90 százaléka elhagyta a mocsárvidéket. A rezsim bukása óta sokféle rehabilitációs program vette kezdetét.
Dr. Douabul több, mocsarakat helyreállító programban dolgozik együtt más szervezetetekkel, köztük az USAID-del. Elmondása szerint már 2003-ban talált olyan kisebb területeket, ahol a mocsárvidék lakói, újra elárasztva a kiszáradt földet, építkezni kezdtek.
Mintegy 40 ezer ember tért vissza az újra elöntött területekre, hogy folytassa hagyományos életvitelét, s évszázadok óta gyakorolt kultúráját.
2004-re a mocsárlakók már a korábbi mocsárvidék mintegy 40 százalékát árasztották el ismét.
Az elöntött területek némelyikén buján sarjad a növényzet, más vidékeken viszont nem sikerült olyan jól a helyreállítás.
Az első jelentések azt jelzik, hogy egészséges Basra nádi poszáta populáció van jelen, de gyarapszik a szent íbisz (Threskiornis aethiopicus), az afrikai kígyónyakú madár (Anhinga rufa) és a márványos réce (Marmaronetta angustirostris) populáció is.
A mezopotámiai mocsárvidék Irak egyik legváltozatosabb élővilágú régiója. A közel-kelet egyik legkiterjedtebb vizes élőhelye található itt, ami létfontosságú pihenőhelye az átvonuló vízi szárnyasok ezreinek.
Irak vízügyi minisztere a mocsarak helyreállítását kiemelt feladattá nyilvánította, és létrehozta az Iraki Mocsárvidék Helyreállítási Központot.
