Az erdőgazdálkodás az EU vidékfejlesztési szabályozásában2007-2013 - információcsomag erdő- és földtulajdonosoknak
A vidékfejlesztési politika folyamatosan fejlődött az EU-ban. Az EU tagországok és az Európai Bizottság az 1990-es évektől folyamatosan vizsgálta felül a szabályozást és 1999-ben valamint 2003-ban új vonatkozó szabályozást vezetett be, hogy egyszerűsítse a meglevőket, ugyanakkor erősítse a vidéki területek politikai támogatottságát (Agenda 2000 - a Közös Agrárpolitika reformja).
A vidék pénzügyi támogatásának lehetőségei a közvetlen termelési intézkedésektől fokozatosan eltolódtak a termelők bevételeinek támogatása, illetve a vidék és a vidéki közösségek gazdaságának általános támogatása felé. Ennek célja, hogy a vidéki vállalkozásokat jobban képviselje, és segítse a földhasználat és -művelés megváltozását a társadalom által kívánt irányba. Ezen politika alapján a vidékfejlesztés pénzügyi támogatása is folyamatosan növekedett, mígnem a vidékfejlesztés általános EU prioritássá nőtte ki magát.
A vidékfejlesztés 2000-2006. közötti szabályozása ebben az évben véget ér. A szabályozás folytatásában érdekeltek sok erőt áldoztak arra, hogy az elmúlt 6 éves időszak tapasztalatait felhasználják a következő kidolgozásakor.
2000-2006. között 22 intézkedést fogadtak el egy egységes szabályozás keretében (Európa Tanács, (EC) No. 1257/1999), amely alapján az EU tagországok kidolgozták saját egyéni szükségleteiknek megfelelő vidékfejlesztési terveiket és programjaikat. Ez magába foglalta többek között a "mezőgazdasági befektetéseket" (gép- és eszközmodernizálás), a "humán erőforrás" intézkedéseket (korai nyugdíjazás, fiatal gazdálkodók segítése, képzések), az "elmaradott területek támogatását" és a "környezeti problémákkal küzdő területeket", melyek a megfelelő gazdálkodási gyakorlat alkalmazása esetén kiegészítő vagy kárpótló támogatásban részesülhettek. Ide tartoznak még az "agrár-környezetvédelmi", az "erdészeti" és "mezőgazdasági termékek marketing és feldolgozási" intézkedései.
Az úgynevezett EU15 országokban mintegy 50 milliárd eurót költött az Európai Közösség ebben az időszakban vidékfejlesztési intézkedésekre körülbelül 230 nemzeti és regionális program keretében (EB 2006). Az EU pénzügyi hozzájárulása, mint társfinanszírozás működik az esetek többségében a költségek 50-75-85 százalékos támogatási szintjén, amely hányad intézkedésfüggő.
A 2003-as reformnál további igény jelentkezett a vidékfejlesztési intézkedések és eszközök bővítésére, például az élelmiszerminőség javítása, a szabványok betartása, az állatjólét, illetve a létező támogatás kibővítése terén az fiatal gazdálkodók, erdőgazdálkodás, környezetvédelem és elmaradott térségek esetében.
Az EU Agrárminiszteri Tanács, 2005. szeptemberében végül elfogadta a reformjavaslatokat a 2007-2013. időszakra vonatkozóan, és egy egyszerűsített, egynemű pénzügyi és adminisztratív keretszabályozásba foglalta azokat (Európa Tanács (EC) 1698/2005). Ebben három fő célt különítettek el az EU következő hétéves programozási időszakára:
– Növelni az agrár és erdőgazdálkodási ágazatok versenyképességét;
– A vidék és a környezeti állapot általános javítása a földhasználat támogatásán keresztül;
– Az életminőség javítása és a gazdasági tevékenység diverzifikálása a vidéki területeken.
A szabályozás nyilvánvalóan ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a vidéki területeken a gazdasági, szociális és környezeti célok egyensúlyban legyenek. A programokat partnerségi alapon hozzák létre az állami vagy önkormányzati, magán és civil szervezetek. Az EU tagállamok szuverén döntéseit a programozás mechanizmusa tiszteletben tartja, hiszen a tagállamok állítják össze a 22 intézkedésből saját programjaikat prioritásaiknak megfelelően. Ezt a megközelítést a finanszírozás módja egészíti ki, hiszen általában az EU társfinanszírozás formájában segíti a programok megvalósítását és ezért saját szerepéről, mint hozzáadott értékről beszél. A tagállamok vidékfejlesztési programozásuk során nevesítik, számokkal és ellenőrző indikátorokkal támasztják alá terveiket, intézkedéseiket pedig három csoportba sorolják a szabályozás három úgynevezett tengelye mentén:
1) A mező- és erdőgazdálkodási szektor versenyképessége,
2) Fenntartható földhasznosítás - mező- és erdőgazdálkodási intézkedések, környezeti szempontok,
3) A szélesebben értelmezett vidéki gazdaság, életminőségi és gazdasági diverzifikációs intézkedések.
Az 1. tengely intézkedései: A mező- és erdőgazdálkodási szektor versenyképessége
A versenyképesség a gazdasági teljesítmény javítását jelenti, például a termelési költségek csökkentése, vagy a birtoknagyság növelése által, illetve innovációt és jobb piaci orientációt. Az intézkedések egyrészt az úgynevezett fizikai termelőkapacitások létrehozására befektetések által (új termékek, feldolgozás, marketing, mező- és erdőgazdasági infrastruktúra), illetve a humán erőforrás javítására irányulva érik el céljaikat (korai nyugdíjazás, fiatal gazdálkodók, képzés, tanácsadás). Az 1. tengely intézkedései a következőképp csoportosíthatóak:
Humán erőforrás
Fizikai termelőkapacitás
Termelési minőség
Az új tagállamokra vonatkozó átmeneti intézkedések
A 2. tengely intézkedései: Fenntartható földhasznosítás - mező- és erdőgazdálkodási intézkedések, környezeti szempontok
Az ezen tengely alatti kifizetések a mező- és erdőgazdálkodás tartamos és fenntartható földhasználatát hivatottak elősegíteni és hozzájárulnak a fenntartható vidékfejlesztéshez a földhasznosítás, a természetes területek és a táj fenntartásával. Ez a környezeti erőforrások javítását és védelmét jelenti, például az erdei erőforrások fenntartható hasznosítása által. Ezek az intézkedések a művelés felhagyása ellen hatnak, hiszen például többletköltség megtérítéseket, vagy környezetvédelmi kompenzációkat foglalnak magukba. A társfinanszírozott intézkedések világosan más EU prioritásokat is szolgálnak, például a klímaváltozás elleni munka, a biológiai sokféleség és a vízminőség javítása, a természeti katasztrófák hatásának csökkentése, vagy megelőzése. Az intézkedések a következőképp csoportosíthatóak:
Fenntartható mezőgazdasági földhasznosítás
Fenntartható erdőgazdálkodási földhasznosítás.
Az agrár-környezetvédelmi és az állatjóléti intézkedések kötelezőek.
A 3. tengely intézkedései: A szélesebben értelmezett vidéki gazdaság, életminőség és gazdasági diverzifikáció
A fő cél itt, hogy legyenek élettel teli vidéki területek a szociális és gazdasági funkciók fenntartása által. A szélesebben vett vidéki gazdaságba való befektetések elengedhetetlenek az életminőség javítása érdekében,
például az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés által. A vidéki területek vonzásának növeléséhez természetesen a fenntartható növekedés által kreált munkahelyek és a modern technológiához való hozzáférés is hozzátartozik. A mezőgazdasági birtok diverzifikálása a nem mezőgazdasági tevékenységek által, a birtokon kívüli tevékenységek támogatásával és a mezőgazdasági és egyéb ágazatok közötti kapcsolatok erősítésével szintén támogatásra kerül.
A 3. tengelynél két csoportba lehet az intézkedéseket sorolni:
Életminőség
Gazdasági diverzifikáció.
A 4. tengely: LEADER+
Ezen tengely a helyi fejlesztések megvalósítását segíti a helyi munkacsoportok által, és mindegyik előző tengelyből tartalmazhat intézkedéseket. Itt főleg az együttműködéseket, a képzéseket és a stratégiai tervezést támogatják.
A következő táblázat az intézkedéseket foglalja össze tengelyenként - az erdészetileg érvényes intézkedéseket zölddel jelöltük.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
