Marosvölgyi Béla szerint tízszeresre növelhető a biomassza felhasználás
Amint arról korábban beszámoltunk, a Woodtech idei rendezvényei sorában 2004. szeptember 10-én Sopronban tanácskozást rendeztek a biomassza hasznosítás hazai lehetőségeiről. A konferencián előadást tartott többek között Simon József, az FVM helyettes államtitkára is, aki egyebek mellett hangsúlyozta, hogy hazánk óriási biomassza potenciállal rendelkezik, ami olyan energetikai értéket képvisel, aminek kihasználtsága jelenleg igen alacsony szintű.
Azonos megállapításra jutott Kent Nyström, a Svéd Bioenergia Szövetség (SveBio) ügyvezető igazgatója is. A megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása lassan terjed nemcsak Magyarországon hanem az Európai Unió új tagországaiban is, pedig a közösségi kötelezettségek teljesítése és energetikai függőség csökkentése is ennek az energiaforrásnak a gyorsabb fejlődését indokolná.
Az EU alternatív energiával összefüggő kötelezettségeit legnagyobbrészt a biomassza felhasználásának elterjesztésével lehet teljesíteni. Kent Nyström, a Svéd Bioenergia Szövetség (SveBio) ügyvezető igazgatója a kötelezettségek között említette a megújuló források teljes energiatermelésen belüli részarányának megduplázását, a megújuló alapú villamosenergia arányának növelését és a bioüzemanyagok elterjedésének ösztönzését. Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy a kötelezettségeken kívül a fosszilis energiahordozók lassú kimerülése is a megújuló energiaforrások, főként a biomassza felhasználását teszi szükségessé. Utalt arra, hogy a világszerte jelenleg feltárt olajforrások 2030-ig, a földgáz-források pedig 2050-ig elegendőek a jelenlegi energiafelhasználás mellett.
Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa szerint Magyarországra csak a villamosenergiával kapcsolatos uniós irányelv vonatkozik előírásszerűen. Ennek értelmében a teljes villamosenergia-termelésen belül az alternatív módon termelt áram jelenleg 0,7-0,8 százalékos arányát legalább 3,6 százalékra kell emelni 2010-ig. "Ezt a célt csak a biomassza felhasználás radikális emelésével lehet elérni, hiszen az arány jelentős növekedéséhez a többi megújuló energiaforrás korlátozott lehetőségei miatt legfeljebb csak kis mértékben járulhat hozzá". Jelenleg Magyarországon évi 28 petajoule-t tesz ki a biomassza energetikai felhasználása, amelynek legnagyobb része tűzifa elégetéséből származik. A mezőgazdasági hulladékok, a biogáz, a szennyvíz és a hulladékokból származó biomassza energetikai hasznosítása elenyésző. "A tartamos erdőgazdálkodási feltételek mellett, továbbá a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlődését figyelembe véve 58 petajoule-nyi biomasszát lehetne felhasználni a jelenlegi viszonyok között" - mutatott rá a vezető főtanácsos. Hozzáfűzte: ehhez az erdőkben közmunkával vagy más módon rendszeresen össze kellene gyűjteni a lehullott gallyakat és az öregebb fákat, fel kellene használni a szennyvíztisztítással párhuzamosan keletkező biogázt és energetikai célokra kellene fordítani a hulladékgazdálkodásnál a gazdaságosan égethető szemét egy részét.
Az állam a megújuló energiaforrások terjedését átvételi kötelezettség előírásával, kedvező pályázati lehetőségekkel, a hagyományosan termelt áraménál magasabb átvételi árral és tudatformálással segíti.
Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke előadásában arról beszélt, hogy a biomassza 58 petajoule-nyi éves potenciálját az energetikai célú mezőgazdasági termelés bevezetésével akár 300 petajoule-ra is meg lehetne növelni. "Ezzel Magyarország villamosenergia-felhasználásának negyedét lehetne fedezni" - emelte ki az egyetemi tanár.
Hozzátette, hogy az energetikai célú mezőgazdasági termeléssel meg lehetne fékezni a szántóföldi területek erózióját és munkalehetőségek biztosításával fel lehetne lendíteni a vidék fejlődését. Marosvölgyi Béla jelezte, hogy 150 ezer hektárnyi, az átlagosnál rosszabb termőképességű szántóföldeken rövid vágásérésű lágy- és fásszárú növényeket kellene telepíteni, 70 ezer hektáron pedig hosszabb vágásérésű energiaerdőkkel lehetne próbálkozni.
A szakember megjegyezte, hogy a magyarországi erdők harmada vagy rossz minőségű, vagy ökológiai szempontból rossz helyre telepítették azokat. Az ügyvezető elnök szerint ezeken a területeken az energetikai jellegű erdőtelepítés minőségi javítást is jelentene és jelentős nyersanyagot teremtene az energiatermeléshez. Marosvölgyi Béla a biomassza svédországi energiatermelésen belüli magas, 20 százalék feletti aránya kapcsán jelezte, hogy Magyarországon különböznek a viszonyok a skandináv feltételektől. Ismertetése szerint a Magyarországon előforduló fafajták az északi országokéval összevetve kevésbé jó hozamúak.
Ezen kívül az egyre kiterjedtebb természetvédelem miatt a potenciális erdőterület csökken, ami a fa árának a növelését is maga után vonja, ezzel egyre kevésbé gazdaságossá téve az energetikai felhasználást.

<<Vissza