2019. február 15. - Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt tartott akácnemesítési projektzárót a Silvanus Csoport.
Akkor az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megvalósított „Magtermő törzsültetvény és termelési rendszer kifejlesztése kiemelkedően nagy hozamú, magról jól örökítő, gyorsan növő „Turbo” akác törzsfa klónokkal energiaültetvények és produktív erdők szaporítóanyagának ellátásához" című projektjének záró-rendezvényét tartották.
A 2019. február 14-én rendezett terepi programon az akkortájt elültetett klónok fejlődésének ékes bizonyítékait tárták a szakújságírók elé a szervezők, Németh Jenő ügyvezető és Bach István projektvezető hangszerelésében.
Erdős László a saját, mikebudai ültetvényén szerzett tapasztalatairól számolt be, és elmondta számításai alapján az akácültetvény gazdasági előnyeit a gyenge termőképességű földeken folytatott mezőgazdasági műveléssel szemben.
A vendégek soraiban egy kínai szakember is megcsodálta a Turbó-Obelisk akácos produktumát, azzal a céllal, hogy három cég képviseletében szerezzen tapasztalatokat a megkötendő üzlet előtt.
A Csemő községhatárban elterülő néhány hektáros kísérleti területen, amelyet Virágh József erdész gondoz, a hagyományos akáctelepítés „takarásában” növekszik az ötéves turbóakác ültetvény. A két féle ültetvény határán látható a meggyőző különbség a Turbó-Obelisk akác javára.
A sorközöket gondosan megtárcsázta a földtulajdonos, és erre várhatóan még többször is sor kerül az év során.
A csemői kísérleti parcellák után Apostagra vezetett az utunk, ahol egy „háztáji” ültetvényen idősebb Turbó-Obelisk egyedeket csodálhattunk meg.
A bemutató adatait a cégcsoport által közreadott tájékoztató alapján ismertetjük.
A Silvanus Csoport Kft. és a Hungaroplant Kft. több mint 30 éve tevékenykedik dísznövénytermesztésben és kereskedelemben az európai piacon. A Silvanus Forestry Kft. és a cégcsoport az elmúlt 15 évben bővítette tevékenységi körét, és komoly erőforrásokat fordított az erdészeti kutatásokra. Ezeknek legfőbb célja új, különlegesen gyorsan és egyenesen növő akác fajták nemesítése és új szaporítási és termesztési technológiák
kifejlesztése. A kutatási eredmények lehetővé tették az akác iparifa célú, tág hálózatú, ültetvényszerű termesztését, kiemelkedő hozam és faminőség mellett, 50 százalékkal rövidebb vágásforduló alatt.
A kutatásokat jelenleg is támogatja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal. A Hungaroplant Kft. mint konzorciumvezető együtt dolgozik a Gödöllői Szent István Egyetemmel, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal és a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatallal.
A cégcsoport Magyarországon kívül külföldön is megkezdte a tevékenyégét. Kínában és Pakisztánban létesített vegyesvállalatoknál jelenleg is folyik a szaporítóanyag előállítása, illetve ültetvények létesítése.
A faültetvények jelene és jövője Az ültetvény erdők jelentősége folyamatosan nő. Ma a világ faellátásának 60 %-át az összes erdőterület 7 százalékát kitevő faültetvények szolgáltatják, arányuk pedig ebben a tekintetben
folyamatosan emelkedik.
A világ fafelhasználása 1990 és 2020 között várhatóan háromszorosára emelkedik. Az iparilag leginkább hasznosítható hengeres fa iránti igény még ennél is nagyobb mértékben nő.
Hazánk jelentős területein a talajadottságok miatt nem lehetséges a rentábilis szántóföldi gazdálkodás. Ma közel 600.000 ha olyan szántót művelnek, ahol a területalapú támogatás mellett is kérdéses a megtérülés. Ezen kívül egymillió ha körüli az a földterület, ártér, ahol semmilyen termelés nem folyik.
A klímaváltozás érezhető hatásai miatt a száraz termőhelyek, illetve a belvizes területek aránya nő. A szántóföldi kultúrák termésbiztonsága, jövedelmezősége egyre jobban függ az időjárási hatásoktól. A fenti területek más jellegű hasznosítása rendkívüli jelentőséggel bír. Csak a szakszerűen megválasztott fás kultúrák képesek elviselni a hosszan tartó aszályt, vagy belvizet. A mezőgazdasági területeken létesített fás ültetvények ugyanakkor biztos és kiszámítható, többszörös jövedelmet eredményezhetnek a szántóföldi kultúrákhoz viszonyítva.
A hagyományos erdőterületek hozamának is többszörösét lehet elérni a helyesen megválasztott
fajták alkalmazásával.
A fentiek alapján indokoltnak tűnik a faültetvények területének jelentős növelése, illetve a jelenleg engedélyezett fajta szortiment bővítése. 2017-től hazánkban pályázhatóvá vált az ipari célú faültetvények állami támogatása. A támogatási rendelet nyilvánvalóan módosításra szorul, mivel nem eredményezett nagyobb telepítési kedvet a fatermesztő ültetvények létesítéséhez. A faültetvények olyan növényállományok, melyek gyorsan növő fafajok minősített fajtáiból létesülnek agrotechnikai eljárások alkalmazásával.
A faültetvények legfontosabb jellemzője, rövid idő alatt nagy mennyiségű minőségi faanyag megtermelése. A magas minőségű intenzív fatermesztés érdekében a hagyományos erdőgazdálkodástól eltérő technológia alkalmazása szükséges. Alapkövetelmény a nemesített fajták alkalmazása, amelyek biztosítják az azonos genetikai tulajdonságokkal rendelkező szaporítóanyagot a faültetvény létesítéséhez. Az alkalmazott termesztéstechnológia szerves része a folyamatnak.
Az ipari célú faültetvények létrehozása esetén a terület marad eredeti művelési ágban és véghasználat után lehetőség van újra szántóföldi kultúrával hasznosítani.
Jelenleg csak a nemesnyár és a magonc eredetű akác ültetvényeket támogatja a rendelet.
A hétköznapi akác tömeges termesztésbe vonásának eredményeképpen, ma már az ország erdőterületének közel egynegyedét foglalja el. Fája – amellett, hogy kitűnő tűzifa - a faipar egyik legkeresettebb alapanyaga, valamint az akácos a legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő. Fája ma hiánycikk, világszerte a legkeresettebbek közé tartozik. Még tűzifa minőségben is meghaladja a magyarországi I. osztályú nemesnyár rönk piaci árát.
A hagyományos erdőgazdálkodás módszerei akácosokban ritkán, vagy módosítva alkalmazhatók.
Az akác fája sokoldalúan felhasználható, előnyös fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.
Térfogatsúlya légszárazon 0,78 nyersen 0,9-1,0 kg/dm 3, ezáltal a legnehezebb térfogatsúlyú állományalkotó fafajaink között tartjuk számon. Csekély mértékben zsugorodik. Rugalmassága sorozatos, erős igénybevételek alkalmával szembetűnő. Nyomó igénybevétel esetén magas szilárdságot mutat, törés előtt jelentős mértékben meghajlik. Könnyen és szépen hasad. A légszáraz akác a legkeményebb hazai állományalkotó fafajunk. Fűtőértéke 3528 kcal/kg.
Az akác fájának tartóssága különösen figyelemreméltó. A korhadással szemben a legellenállóbb fafaj. A váltakozó nedves és száraz igénybevételt a legjobban elviselő fafajunk (telítés nélkül). Nedves közegben is jól ellenáll. A földbe ásott akácoszlop több évtizeden át szinte teljesen ép marad, mivel természetes impregnáló vegyületeket tartalmaz.
Széleskörűen felhasználható és jól megmunkálható, az akácfa az egyik legkeresettebb és legnépszerűbb
tűzifa Magyarországon. Az akác gyökerén található nitrogén-megkötő baktériumok több nitrogént kötnek meg, mint amire az akácnak szüksége van, hosszútávon javítja a talaj minőségét és rendkívül jó hatással van a környezetében élő növények növekedésére.
Akác ültetvényes gazdálkodásban mindenképpen vegetatív szaporítású fajták támogatása lenne célszerű. Magyarország évtizedek óta híres az akác nemesítéséről. Több bejelentett akác fajtával rendelkezik. Ezek közül a legismertebbek a jól bevált árbócakác fajták, vagy újabban a ‘Turbo Obelisk’ fajtacsoport.
A ‘Turbo Obelisk’ nemesakác fajtacsoport
A ‘Turbo Obelisk’ nemesakác fajtacsoport több évtizedes nemesítői munka eredménye, amely dr. Kapusi Imre úttörő nemesítői munkásságán alapszik.
A ‘Turbo Obelisk’ nemesakác tulajdonságai:
Kétszer gyorsabb növekedés a hétköznapi akáchoz viszonyítva;
Egyenes törzs, amely alkalmassá teszi a magas minőségű akác hengeresfa termelését, a kimagasló profit elérését;
Az átlagosnál dúsabb virágzás garantálja a magas nektárhozamot;
A termesztéstechnológia göcsmentes, magas minőségű faanyagot eredményez.
A fajtacsoport fajtajelöltjei az árbocakáchoz mérhető törzsminőség mellett 18 éves korra olyan fatömeg produkciót nyújtanak, amely a jelenleg termesztésben lévő akácosok esetében csak 25-35 éves korban várható.
A minőségi fatermesztési célú, gyorsan növő ‘Turbo Obelisk’ klónfajták felére csökkentik a termesztési ciklust. A Sopp féle fatermési táblában 36 éves korra előre jelzett tömeghozamokat 18 éves korban érik el. Ehhez még hozzáadódik a kiemelkedően jó minőségű törzsalak miatti magas iparifa arány következtében keletkező többletérték.
