Róma, 2015. november 25. – A FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait
Mintegy 30 évvel azután, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) először adta ki nemzetközi ajánlásait a növényvédő szerek terjesztésére és használatára, az ENSZ szervezet újra segítséget kínál a nemzeti törvényhozóknak ezen szerekre vonatkozó jobb szabályozás kialakításához.
„A helyzet tagadhatatlanul jobb az első ajánlások megjelenéséhez képest, mégis, sok helyen a nemzeti jogszabályi környezet frissítésre szorul,” - mondta Ren Wang, a FAO mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi főigazgató helyettese.
Az eltelt időszakban bővültek ismereteink a növényvédő szerek hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásairól, új nemzetközi egyezmények születtek és manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a nem megfelelő rovarirtó gazdálkodás visszavetheti a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Egy gyors felülvizsgálatra van szükség az 1980-as és 90-es években kialakított szabályoknál, hogy biztosítsuk az emberek és környezetünk védelmét, tette hozzá Wang.
Az elmúlt három évtizedben a növényvédő szerek használata folyamatosan nőtt. Iparági adatok szerint ma kétszer több rovarirtó kering a nemzetközi piacon 2000-hez képest, az éves forgalom meghaladja az 50 milliárd dollárt.

Új normák a törvényi szabályozásban és címkézésben

Ezen változásokra tekintettel a FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlásokkal állt elő, amelyek részletekbe menően bemutatják egy ideális nemzeti jogi környezet legfontosabb elemeit.
Az iránymutatások nagy része a nemzeti hatóságoknak – főleg a fejlődő országokban – adnak tanácsot, akik a szabályozási keretek kialakításáért és a jelölésekre vonatkozó előírásokért felelnek. Ez utóbbi, vagyis a csomagoláson feltűntetett utasítások a helyes és törvényes használatról, a lehetséges veszélyek és óvintézkedések leírása kritikus elem az emberi és környezeti egészségre gyakorolt káros hatások elkerüléséhez.

Rendet tenni a „vadnyugaton”

„Az 1985-ös nemzetközi magatartási kódex rendet vágott a kaotikus, szinte vadnyugatot idéző, állapotok között, amikor még sok országban egyáltalán nem szabályozták a rovarirtók használatát, rengeteg egészségügyi és környezeti problémának engedve teret,” - magyarázta Wang. - „Ennek árát azon szegény gazdák milliói fizették meg, akik nem jutottak megfelelő információhoz, képzésekhez vagy védőeszközökhöz.”
Az iránymutatásokat legutoljára 2013-ban vizsgálták felül, és jelentették meg egy sor FAO ajánlással együtt, amelyek, támogatva a különböző FAO projektek által, kialakítottak egy nemzetközi referenciakeretet a törvényhozók és a privát szektor számára.
Napjainkban szinte nincs ország növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás nélkül, és a címkézésre is figyelmet fordítanak. A legveszélyesebb peszticidek eltűntek a piacról, helyettük alternatív (integrált) módszereket vezettek be a mezőgazdasági vegyszerek használatában sok országban.
A még fennálló hiányosságok kezelésére a FAO erőfeszítéseit arra koncentrálja, hogy a rovarirtó szabályozás megfelelőbb legyen és az integrált növényvédelem elterjedésével csökkenjen a növényvédő szerektől való függőségünk.
Emellett az országok számíthatnak a szervezet iránymutatására, hogy felülvizsgálják az engedélyezett növényvédő szerek adatbázisát és azonosíthassák az esetlegesen speciális figyelmet igénylő szereket.