Emisszió-kereskedelmi szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Japán kedden Budapesten, a keretmegállapodás ugyanakkor még semmilyen elkötelezettséget sem jelent egyik fél számára sem. Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter a dokumentum aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: a szándéknyilatkozat a két ország hajlandóságát fejezi ki egy majdan lehetséges üzlet megkötésére. "Egyelőre nincs megállapodás arról, hogy Japán mennyi kvótát és milyen árfolyamon vásárolna Magyarországtól" - tette hozzá.
Sinicsi Nabekura japán nagykövet megjegyezte, hogy Japán eddig még nem írt alá ilyen szándéknyilatkozatot kvótavásárlásról egy országgal sem, ugyanakkor más közép-kelet-európai államokkal is tárgyalásokat folytat. Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországnak az előzetes becslés szerint mintegy 89 millió, úgynevezett AAU kibocsátási egysége marad a nemzetközi éghajlatvédelmi kötelezettségeinek teljesítését követően 2012-ben. Az egész kvótafelesleget azonban biztosan nem kívánja értékesíteni, hiszen azt tartalékolni is lehet a 2012 után várhatóan szigorodó időszakra - mutatott rá.
Kifejtette: jelenleg a tárca különböző becsléseket készít arról, hogy különböző árfolyamoktól függően mennyi kvótát érdemes eladni. Az AAU egységeknek ugyanis nincsen aktuális árfolyama, szemben az európai uniós emisszió-kereskedelmében forgó EUA-egységekével. Amennyiben az AAU egységek árfolyama a jelenleg 20 euró feletti EUA-egységekét követi, illetve annál kissé alacsonyabb, akkor Magyarország kvótavagyona 2012-ig 0,8-1,7 milliárd euró között lehet.
Magyarország más országokhoz képest jobb alkupozícióban van a kormány által múlt hónapban elfogadott, úgynevezett zöld beruházási rendszernek (GIS) köszönhetően - magyarázta Nemes Csaba. A GIS ugyanis egy olyan szabályrendszer, amely garanciát biztosít arra, hogy az AAU egységek értékesítéséből befolyt állami bevétel éghajlatvédelmet szolgáló projektek támogatására jusson. Az AAU-k árfolyama 3-4-szer magasabb lehet attól függően, hogy a kvótát értékesítő ország rendelkezik-e GIS szabályozással. A főosztályvezető jelezte, hogy a világon eddig GIS rendszerrel rendelkező államok közül csupán Lettország értékesített AAU egységeket, mégpedig Hollandiának. Tényleges kvótaüzlet ezen kívül is csupán egy bonyolódott eddig, mégpedig Japán és Szlovákia között. A kvóták államok közötti adásvételére a Kiotói jegyzőkönyv ad lehetőséget. A kvótafelesleggel rendelkező államok eladhatják plusz kibocsátási egységeiket olyan országoknak, amelyek vállalásaikat másképpen nem tudják teljesíteni.
Magyarország és Japán egyaránt 6-6 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt 2012-ig az 1990, illetve az előtti pár éves időszakhoz képest. Amíg Magyarország a legutóbbi adatok szerint mínusz 30 százaléknál jár, azaz több mint négyszeresen túlteljesíti vállalását, addig Japán kibocsátásai jelentősen nőttek a bázisidőszakhoz képest.