ImageSzúkárosítás az Õrségben
Fotó:ForestPress
Az FVM Erdészeti Főosztálya közzétette az erdők egészségi állapotának felméréséről szóló jelentését. Egyes fafajok levélvesztése fokozódott, a kiemelkedően súlyos, az erdők mintegy 15 százalékát érintő gyapjaslepke károsítás mellett, az ország nyugati részében kiterjedt szúkár tapasztalható, Debrecen környékén pedig a szélsőséges időjárás miatt, nagy területen széldöntés következett be.

Ezt a felmérést Magyarországon 1988 óta éves gyakorisággal folyamatosan végzik. 1989-től pedig a terepi munkák során – összhangban a Nemzetközi Együttműködési Program (ICP Forests) útmutatójával – a károsodások erősségét 10 százalékos pontossággal állapítják meg.
Az erdőket a kapott mértékarány adatok alapján egyezményes nemzetközi kárfokozati sávokban helyezik el. A 0–11 százalékosan károsodott tünetmentesnek (egészségesnek) tekintendő, a 11–25 százalékosan károsodott már veszélyeztetett (gyengén károsított), a 26–60 százalékos érték közepes károsítottságot jelent, a 61–99 százalékos erősen károsított, végül a 100 százalékos kár az elpusztult állományt jelenti.
A kárjelentésekben, az európai szokásoknak megfelelően a hagyományos kárfokozatokat alkalmazzák, így a nemzeti jelentés is ezt a már jól bevált ötfokozatú skálát alkalmazza.
A 2004-ben mért adatokhoz viszonyítva 2005-ben az erdők egészségi állapota a levélvesztés alapján csekély mértékben, de romlott. A kocsánytalan tölgy, a cser, a bükk, az akác és a nyárak levélvesztése fokozódott, javulást mutatott vagyis csökkent a kocsányos tölgy, az erdei-, a fekete- és a lucfenyő levélvesztése.
A kiemelkedően magas – az erdők mintegy 15 százalékát érintő – gyapjaslepke károsítás mellett, az ország nyugati részében kiterjedt szúkár tapasztalható, Debrecen környékén pedig a szélsőséges időjárás miatt, nagy területen széldöntés következett be.
A 2005. évi állapotfelmérés során 1218 mintaponton 28.506 mintafát minősítettek. 14 új felvételi ponttal bővült a hálózat, ami tovább növelte a statisztikában megjelenő fák számát. A növekedés elsődleges oka az ÁESZ Debreceni Igazgatóságán az új erdőtelepítések kapcsán tovább folytatott rácsháló-felülvizsgálat.
A mintapontok fafaj(csoport)onkénti aránya – az egyéb kemény lombosok kivételével – követi a fafaj(csoport)ok országos területi megoszlását: akác 22,0 százalék, tölgyek 19,7 százalék, fenyők 13,9 százalék, cser 11,5 százalék, nyárak 8,4 százalék, bükk 5,6 százalék.
A mintavételi eredmények alapján a magyar erdők:
33,2 százaléka tünetmentes "egészséges",
39,6 százaléka gyengén károsodott (veszélyeztetett),
20,0 százaléka közepesen károsodott,
4,1 százalék pedig erősen károsodott.
Az elhalt fák a minta 3,1 százalékát teszik ki.
A fák számára kedvezőbb, csapadékosabb év ellenére 2005-ben az összes koronakárosodás az elmúlt évhez képest minden kárfokozatban, így összességében is kis mértékben emelkedett.
 
Kiemelt káresemények
A 2005. év legjelentősebb erdővédelmi feladatát a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az elmúlt 40 évben nem tapasztalt mértékű, az erdők 15 százalékát, 280 000 hektárt érintő tömegszaporodása (gradációja) okozta. A gradáció mértékét az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 2004-ben előre jelezte, így a gazdálkodók időben felkészülhettek a védekezésre. A gradáció rendkívüli kiterjedésére való tekintettel a kormány a károsító elleni védekezésre 450 millió forint támogatást különített el. A jól előkészített és az erdőgazdálkodók által szakszerűen végrehajtott, 42 000 hektárt meghaladó területű védekezésnek köszönhetően sikerült a lakosságot és a turizmus érdekeit megóvni a hernyóinvázió okozta kellemetlen hatásoktól. A 2005. évi fertőzési gócokban a gyapjaslepke visszaszorult. Az előrejelzések alapján a gradáció 2006-ban mérséklődik, de még mindig kiemelkedően magas, 200 000 hektárt meghaladó erdőterületet érint. Súlypontja áttevődik az Északi-középhegység környékére.
 
A Nyugat-magyarországi lucosokban jelentős szú (Ips typographus) fertőzés következett be. A határ menti területeken az osztrák erdészeti hatósággal együttműködve kezdték meg a károk felszámolását, az elpusztult és megtámadott egyedek kitermelését. A több ezer hektárt érintő egészségügyi termelés, eddig 365 hektár rendkívüli felújítási kötelezettséget is eredményezett, aminek során 162 000 m3 faanyag előrehozott kitermelésére került sor. A károsítás további terjedésének megelőzésére 2006-ban további 100 hektár erdőterületen mintegy 47.000 m3 mennyiségű fertőzött faanyagot szükséges kitermelni. Tavaszra a fertőzött faanyag kikerül az erdőből, ezzel remélhetőleg visszaszorítható a szú további terjedése.
 A 2005. május 18-ai viharkár Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 1228 hektár erdőterület idő előtti véghasználatát vonta maga után. Az egynapos viharkár további 1459 hektár erdőterületet érintett, ahol a károk egészségügyi vágással voltak kezelhetőek.
 
Az egészségügyi károk okai
Az erdei ökorendszerek stabilitását és az erdei fák vitalitását többek között az alábbi tényezők befolyásolják:
-   az időjárás
-   a fák termőképessége
-   az erdei károsítók (gombák, rovarok) 
-   az emberi behatás (emisszió, szennyezés).
Az egészségi állapot időbeni változását a 2004. és 2005. évek teljes mintafa állományának összevetésével értékelték. Az elmúlt évek felvételei bizonyítják, hogy a lombozat állapota és az időjárás alakulása között értékelhető összefüggés van. Az időjárási tényezők legyengíthetik a fák ellenálló képességét a rovartámadásokkal szemben.
2004. évre az enyhe, csapadékszegény tél, esős tavasz és nyár volt jellemző. A 2005. évi csapadékosabb vegetációs időszak a lombos faállományoknál erősebb lombozat fejlesztését eredményezte, amely egyértelműen kedvezett az erdőállományoknak. Ezt a kedvező hatást az erdő egészségi állapot statisztikákban azonban jelentősen lerontotta a már említett, nagymértékű gyapjaslepke gradáció.
Az egyes fafaj(csoport)ok állapota:
Az akác egészségi állapotromlása nyomon követhető, a túltartott állományok kivételével a több csapadék látványos javulást eredményezett.
A tölgyek egészségi állapotromlása szintén nőtt. A lisztharmat, a tölgy földibolha és a tölgy kéregpajzstetű és a szelídgesztenye kéregrák károsít. A gyapjaslepke-károsítás középpontjában is a tölgy állt. Zalában a vadkár mértéke jelentett gondot.
A fenyők egészségi állapota a több csapadéknak köszönhetően országosan nézve kissé javult, csökkent a levélvesztés értéke.
A cser egészségi állapotromlása 2005-ben tovább folytatódott. Ennek oka a gyapjaslepke károsítása volt, a rovar néhol nagy területű állományokat is tarra rágott (Veszprém megye). A fagyrepedések és fagylécek mértéke stagnál vagy csökkenőben van.
A nyár egészségi állapota ugyancsak romlik, a fertőzésre fogékony klónok fokozatos lecserélése ellensúlyozza a túltartott állományok rontó adatait. A alföldi hazai nyárasok állapota javult 2005-ben.
A bükk egészségi állapotromlása a Zala megyei károsítások ellenére, a 2005. évben az egyik legegészségesebb fafaj.
 
Teendők 
A koronakárosodás az erdők stressz-állapotát mutatja a különböző behatások következtében. A tartamos erdőgazdálkodás fenntartása és bővítése nem csak az erdők társadalmi értékeinek növelését, hanem erdeink egészségi állapotának javulását is elősegíti.
2006-ban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani:
-   a gyapjaslepke tömegszaporodásának alakulására és a hatékony védekezés megszervezésére;
-   a nyugat-magyarországi lucfenyvesek szúkárosítására, indokolt esetben folytatni kell az egészségügyi termeléseket;
-   a zalai bükk pusztulást nyomon kell követni, amennyiben az állományok regenerálódása nem következik be, hanem további romlás figyelhető meg, újabb intézkedések válhatnak szükségessé.