ImageJó kezekben a magyarországi erdők – ezzel a címmel és szlogennel tartott sajtótájékoztatót Koleszár István, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrárgazdasági Portfoliókezelő Igazgatóságának ügyvezető igazgatója – idén először a 19 állami erdészeti társaság és a tulajdonosuk közösen – számot adva a széles nyilvánosság előtt a hazai erdők kezeléséről, és az erdészeti portfolió múlt évi mutatóiról.

Magyarország területének 20 százaléka erdő, s ennek az erdős területnek több mint a fele, 1,2 millió hektár állami tulajdonban lévő nemzeti kincs. 
– Hatalmas közvagyonnal gazdálkodnak erdőgazdaságaink, 19 erdőgazdasági társaság 970 ezer hektár állami erdővagyont kezel – mondta bevezetésként Koleszár István. – Ennek értéke 1000 milliárd forint, és ebben az értelemben az állam tulajdonában megmaradt egyik legnagyobb vagyon. A gazdálkodás tájékoztatási kötelezettséget is ró ránk, s eddig e téren elsősorban a civil szervezetek és a zöldek hangját lehetett hallani.
Hazánk erdőterülete az elmúlt 80 évben 1 millió hektárral, 500 ezer futballpályányi területtel nőtt, és folyamatosan nő. Az erdész szakemberek irányításával megvalósult nagyarányú erdőtelepítések, és fásítások eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már meghaladja a 2 millió hektárt.  Nemcsak európai viszonylatban, de a világon is egyedülálló ez a változás. Mindez a tradicionális, a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás mellett elkötelezett erdőkezelő szakembereknek, erdészeknek, erdőmérnököknek köszönhető.

A jól teljesítő erdészeti társaságok 2006. évben 61,1 milliárd forint nettó árbevételt, 1,4 milliárd forint üzemi eredményt és 1,8 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. Az elmúlt évben minden erdészeti társaság eredményesen gazdálkodott. A saját tőke arányos jövedelmezőség mértéke a bázis időszaki 1,8 százalékról 2006. évben 3,2 százalékra nőtt – közölte az ügyvezető igazgató.

Az erdészeti társaságok mindegyike önálló piaci szereplő. Az ÁPV Zrt.-hez tartozó 19 társaság hagyományosan nagyüzem és 14 év óta részvénytársaságként működik.  A 970 ezer hektár állami erdőt 57 milliárd Ft saját vagyonnal kezelik.
Az erdőterület közel 40 százalékán olyan különleges természetvédelmi szolgáltatásokat végeznek, valamint rendszeres közjóléti feladatokat látnak el a köz javára — mint például az erdei iskolák, erdei vasutak, pihenőparkok, sétautak, kilátók és berendezések üzemeltetése —, amely mögött bevétel alig van, a költségek pedig jelentősek – emelte ki az ügyvezető igazgató. – A közjóléti, a közhasznú feladatok ellátására külön ellentételezés nélkül 2006. évben mintegy 2,4 milliárd forintot fordítottak.
Mindezt a társaságok úgy biztosítják, hogy közben az erdővagyon tartamos kezelése, védelme, gyarapítása és fenntartható fejlődése, valamint az erdő biológiai egyensúlyának fenntartása mindenképpen megvalósuljon. Az ilyen sokrétű, különleges, a köz javára végzett, üzleti alapú vállalkozáson túli feladatok elvégzéséhez szükséges, hogy a cégcsoport pénzügyileg tartósan stabilan és jövedelmezően működjön.
Az ÁPV Zrt. a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében az elvégzendő feladatok közhasznúsága miatt évek óta és a most lezárt év után sem vont el osztalékot, azt visszahagyja az erdővagyon-kezelési feladatok színvonalasabb végzésére – hangsúlyozta Koleszár István. – Ezzel együtt a társaságok 2006. évi költségvetési befizetései 4,2 milliárd forinttal haladják meg a költségvetési támogatások összegét. Az elmúlt évben az erdészeti társaságok közel 6000 főnek adtak közvetlenül munkát, továbbá 10 ezer vállalkozásnak és 40 ezer családnak biztosítottak közvetve megélhetést.
Az erdészeti társaságok jelenleg nem tudnak erdőtelepítést folytatni, mert nincs üres területük, és nem vásárolhatnak földterületet. Ez a helyzet remélhetően változni fog, és a szakmailag, valamint műszakilag leginkább felkészült állami szervezetek is folytathatják az erdőtelepítést – tette hozzá Koleszár István.
A faiparra kitérve elmondta, hogy ma már érzik az egykori faipari komplexumok eladásának hátrányát. Az utóbbi időkben több milliárdos technológiai fejlesztéseket valósítottak meg ezen a területen. Példaként említette hogy a parkettagyártásban a piaci részesedésük meghaladta az 55 százalékot. A zalahalápi, a csurgói és a gyöngyösi parkettagyárak exportképes termékeket állítanak elő.
A vadgazdálkodással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy letéteményesei a klasszikus magyar vadászati tevékenységnek.  Világhírű vadállományt kezelnek jövedelmezően. 15 százalékos az árbevétel-arányos jövedelem. Egyre több a hazai vadászvendég, a kínálatuk felét magyar vadászok veszik igénybe.
A erdei turizmusról szólva elmondta, hogy az erdőt látogatók nagy többsége úgynevezett „nem fizető vendég”, akik csak használják az erdőt. Ezzel együtt, egyre több vadászházat nyitnak meg a nagyközönség számára is. 
A természetvédelemmel kapcsolatban kifejtette, hogy a védett erdők 90 százalékát az erdészeti társaságok kezelik. Erre mind a szakmai, mind a szervezeti és vagyoni feltételek adottak. Egy közelmúltban született döntés értelmében pedig mintegy 8000 hektár kezelését átadják a nemzeti parkoknak. Az új nemzeti vagyonkezelő szervezetben pedig minden állami erdő kezelése egy helyen, egységesen történhet.
A magánerdő-gazdálkodókkal kapcsolatban kiemelte, hogy sokrétű és kitűnő kapcsolatban vannak velük.
Az eu-s támogatásokkal kapcsolatban megemlítette, tudomásul vették, hogy nincs lehetőség az állami társaságok támogatására – egy-két kivételtől eltekintve –, így felkészültek az önfinanszírozásra.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a hazai erdészeti társaságok közös kezdeményezéseként egy honlap létrehozásával kívánnak folyamatos tájékoztatást nyújtani: a várhatóan szeptemberben induló weboldal, a www.erdő.hu (az új technikai lehetőségeket kihasználva, ékezettel) folyamatosan tájékoztatja majd az érdeklődőket az állami erdészetek mindennapjairól, illetve azokról az erőfeszítésekről, amelyet környezeti, természeti értékeink, az erdők megóvása érdekében tesznek.
A ForestPress úgy tudja, hogy a jelenleg az FVM tulajdonában lévő www.erdo.hu oldal megvételéről is tárgyalások kezdődtek.