2012. február 13. - Megerősítette az Európai Unió Törvényszéke hétfőn kimondott ítéletében, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. és az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM)  között létrejött, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz. Az uniós jogi testület luxembourgi székhelyén kimondott ítélet hozzátette: jóllehet a megállapodást Magyarország csatlakozása előtt kötötték, a csatlakozástól kezdve azt az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján kell vizsgálni. A törvényszék ezzel az Európai Bizottság álláspontját támogatta, és teljes egészében elutasította a Budapesti Erőmű Zrt. által előterjesztett kereseteket.
Mint ismert, korábban a Budapesti Erőmű mellett a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű Zrt. is keresetet indított az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság (EB) ellen, a brüsszeli szervnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata miatt.
Az EB határozatában ugyanis azt állapította meg, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. és a magyarországi villamosenergia-termelők között az állami tulajdonú villamos energia cég az erőművek privatizációs szerződésének részekéntkötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító áramvásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. Emiatt a bizottság elrendelte, hogy Magyarország szüntesse az állami támogatások nyújtását és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.
Az Energiahivatalnak ki kellett dolgoznia egy módszertant annak modellezésére, hogy mekkora bevételhez juthattak volna a hosszú távú szerződés nélkül az erőmű-tulajdonosok. Ha a modell alapján egy erőmű több bevételhez jutott 2004 után, mint a szerződés nélkül jutott volna, a különbözet a Bizottság szerint tiltott állami támogatás, amit vissza kell fizetni. A hivatalnak azt is ki kellett számolnia, hogy az érintett erőmű-tulajdonosoknak megtérült-e a befektetése, amivel modernizálták az elavulttá vált magyar erőműparkot.
A kilencvenes években kötött szerződésekben ugyanis az állam vállalta, hogy biztosítja a beruházások 8-10 százalékos hozam melletti megtérülését. A privatizációra és a garanciavállalásra azért volt szükség, mert az állam nem tudta finanszírozni az erőművek felújítását, márpedig az európai környezetvédelmi normák szerint az akkori állapotuk alapján a legtöbb erőművet be kellett volna zárni.