Fotó: Takács Gábor
Győr, 2013. május 30. – 2012-ben kezdődött a kisalföldi homokpuszta területén található honvédségi lő- és gyakorlóterületek természetvédelmi célú helyreállítása - közölték a 2015-ig tartó Kisalföldi homokpuszta Projekt irányítói csütörtökön. Egykor Győrtől Esztergomig húzódott a Kisalföldi homokpuszta, amelyből mára csak kis területek maradtak meg. Itt megmaradt a természetes növénytakaró. Elsősorban azok a területek, amelyek – például katonai célok miatt – elzártak voltak. A terület jelenleg is katonai körlet, ahol éleslövészet zajlik a gyakorlatok idején.
A Pannon homokgyepek ilyenkor különösen látványosak, amikor az árvalányhaj virágzik. A terület élővilága néhány éve igazi meglepetéssel szolgált, akkor írtak le egy új pókfajt.
A magyar futrinkának, pedig ez a vidék a legnyugatibb előfordulási területe. A Natura 2000 terület két jelölőfaja, pedig a nagy hőscincér és a szarvasbogár.
ForestPress fotók
A területet részben természetes folyamatok, részben emberi beavatkozások veszélyeztetik. Egyrészt a szukcesszió, a partfal ledőlés és a tápanyag feldúsulás. Az emberi beavatkozások közül az esetleges erdősítés, a magas vadlétszám, az illegális hulladéklerakás és a szintén tiltott krosszmotorozás.
ForestPress fotók
A program közel egy és háromnegyed millió eurós költségvetéséből 1,26 milliót uniós támogatási pályázaton nyertek el, ehhez az összeghez a Vidékfejlesztési Minisztérium 285 ezer, a magyar partnerek - a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a HM Budapesti Erdőgazdasági Zrt., a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Aquaprofit Zrt. konzorcium - további 193 ezer euróval járultak hozzá – közölte Lábodi István projektmenedzser.
A katonai használatú területeik természetvédelmi célú helyreállítását és megőrzését célzó projekt során elsősorban a tömegesen elterjedt, más kontinensekről behurcolt növények – így a selyemkóró vagy a bálványfa – eltávolításával foglalkoznak. Emellett illegális hulladéklerakókat számolnak fel, használaton kívüli katonai épületeket, betontömböket bontanak el. Helyükön pedig - a természetes domborzat és növényzet helyreállítása érdekében - homokbuckákat, buckaközi mélyedéseket alakítanak ki - tudatták.
Az elmúlt időszakban a Fertő-Hanság Nemzeti Park késztett egy állapotfelmérést a terület élővilágáról.
„A természetvédelmi kutatásoknak köszönhetően részletes felméréseket végeztünk a területen, ezek alapján elkészített tervek egyértelművé tették számunkra, hogy a kisalföldi meszes homokpuszta élővilágának megőrzéséhez sürgős intézkedések szükségesek” – mondta Takács Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakreferense.
Szőke Péter, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt munkatársa elöljáróban elmondta, hogy a társaság által kezelt erdőterületek több mint 50 százaléka védett. Ebből következően is tevékenységük erőteljesen megoszlik a védelmi, a közjóléti valamint az erdőgazdálkodási és a honvédelmi feladatok között.
A projekt során el kell végezniük többek között az invazív fajok visszaszorítását, az előírt fakitermelést, az engedélyek megszerzését, a közbeszerzési eljárások lebonyolítását, a törmelék és a hulladék eltávolítását, a felhalmozódott szervesanyag elhordását, a műszaki tervezést, a természetes domborzat helyreállítását, sorompók és tájékoztató táblák kihelyezését.
Különleges feladatot jelent az akác egyedi, vegyszeres irtása és az aljnövényzet mozaikos égetése, valamint a korábbi lőtért alkotó földsáncok felszámolása és a buckák visszaállítása.
Mindez a komplex tevékenység teljesen újszerű, ehhez hasonlót még nem végeztek hazánkban.
Takács Gábor hozzátette, hogy mintegy 25 hektárnyi az akácos, amelyet fel akarnak számolni, hogy ne fertőződhessen vissza a terület.
Az ezt követő lakossági fórumon többek között a Reflex környezetvédelmi civil szervezet képviselője elmondta, hogy ők is kiveszik a részüket a hulladékeltávolításban.
A Győrszentiváni Madárbarát Egyesület, pedig a madárodúzásban ajánlotta föl a segítségét.
