2017. október 20. - A megállapított bajok orvoslása érdekében a Taláros Testület felszólította az Országgyűlést, hogy mulasztását pótolva, jogalkotási feladatának 2018. május 31-ig , illetve június 30-ig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen.

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is  ”hősi tett”, - az igazság ”megtalálása” pedig, ”észbontó” feladat. - Íme, a hét legfrissebb döntései.
Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek 28. §-a és 38. §-a, a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 2016. évi CVI. törvény, valamint a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 26/2016. (X. 27.) OGY határozat utólagos normakontroll vizsgálatát, alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését szorgalmazó indítvány.
Sallai R. Benedekországgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselők több mint egynegyede három törvény és egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadta meg. Az indítvány szerint a kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a „Földet a gazdáknak!” Program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, alaptörvény-ellenes helyzetet teremtve.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott törvények felkészülési idő nélkül léptek  hatályba, a törvények kihirdetésével egyidejűleg közzétett OGY határozat pedig nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést. A három támadott norma egyike sem kapta meg a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát.
Az indítványozók állítják: a támadott normák egyszerű többséggel történt elfogadása sérti az Alaptörvényt. Véleményük szerint az Országgyűlés a támadott normákkal utólag, a tényleges értékesítés lezárását követően változtatta meg, így az Alaptörvény B) cikk (2) bekezdésében elismert jogállamiságból közvetlenül következő jogbiztonság követelményével is ellentétes döntést hozott, aminek gyakorlattá válása a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos törvényi garanciák bármelyikének utólagos feloldhatóságával fenyeget.
***
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.
A „Földet a gazdáknak!” programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat tehát csak a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényre terjedt ki.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné.
Az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt mindezek alapján, nem találta alaptörvény-ellenesnek.
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő viszont azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §- ának a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény 1. §-ával megállapított módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen.
A megállapított bajok orvoslása érdekében az Alkotmánybíróság felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen.
A határozathoz Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.
Natura 2000 területek értékesítése, hasznosítása.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) kormányrendelet 31. § (3) bekezdés 9. pontja elleni utólagos normakontroll.
A Natura 2000 földterületek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható. Az Alkotmánybíróság eljárásának háttere, hogy az Országgyűlés felhatalmazásával a kormány a „Földet a gazdáknak!” program keretében jelentős mennyiségű, korábban állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített.
Az eljárást kezdeményező 52 országgyűlési képviselő indítványában a Natura 2000 földterületek értékesítésére vonatkozó jogszabályrészlet megsemmisítését kérte. Meggyőződésük, hogy a földterületek természetvédelmi értékei kevésbé hatékonyan őrizhetőek meg akkor, ha nem állami, hanem magántulajdonban vannak.
Álláspontjuk szerint a kormányrendelet támadott rendelkezése - "az árverési hirdetményben fel kell tüntetni a a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb jogszabályokra való utalást" - azáltal sérti az egészséges környezethez való jogot, hogy a természetvédelem elért intézményi szintjén romlást enged anélkül, hogy ez másik alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen lenne.
Előadták továbbá: az állami tulajdonú termőföldek értékesítési feltételeinek a meghatározása is csak az Alaptörvény P) cikke által meghatározott cél tiszteletben tartásával történhet, ez azonban nem csak az állami földbirtok-politikai célok érvényesülését, hanem a környezetvédelmi alkotmányosságnak való megfelelést is jelenti. A földbirtok-politikai célokat alaptörvényi szintre emelő P) cikk tehát nem jelenti azt, hogy valamely ilyen cél szolgálata felhatalmazást adna alapjogokat sértő szabályozásra.
***
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban foglalkozott a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek értékesítésének egyes jogi kérdéseivel. A határozatnak különleges súlyt adott, hogy az Alkotmánybíróság fennállása óta első ízben vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, azaz a magyarországi biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit.
Az Alkotmánybíróság – korábbi határozatánál szigorúbb zsinórmértéket állítva fel a környezetvédelmi szabályozás tekintetében – kimondta: minden olyan intézkedés alaptörvény-ellenes, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is.  A testület ezen túlmenően rámutatott: Magyarország biológiai sokféleségét lehetetlen csak a természetvédelmi területeken megóvni, ebben az ország területének mintegy 22 százalékát kitevő Natura 2000 területek is megkerülhetetlen szerepet játszanak.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint jelenleg nem létezik garanciális szabály arra, hogy a Natura 2000 területek értékesítési folyamatában a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe vegyék. A testület emellett megállapította: a hatályos szabályozás nem teremt a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területek tekintetében az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének mind a Natura 2000 területek értékesítése, mind pedig az értékesítést követő hasznosítása szabályozása tekintetében 2018. június 30-ig tegyen eleget.