Az Albertine-árok
Kampala – A Viktória-tó apadó vízszintje tönkretette a Lutembe Part egy részét, ami veszélyeztet két millió Európából, és a világ más részeiről érkező és ott telelő vonuló madarat, hívták fel a figyelmet természetvédők.
A The New Times arról ír, hogy a madarak pihenő helye része a nyolc ruandai nemzeti parkon és a Kongói Demokratikus Köztársaságon átívelő, 48 veszélyeztetett madárfaj otthonául szolgáló Albertine ároknak.
A Nature Uganda, a Bird Life Centre (Madárvilág Központ) vezetője Achilles Byaruhanga a The New Times-nak elmondta, hogy a visszahúzódó vízzel a nyolc négyzetkilométeres öbölből három négyzetkilométernyi területet fenyeget kiszáradás.
Byaruhanga, nemrég, a Világ Vonuló Madarainak Napja alkalmából az öbölbe szervezett megemlékező kiránduláson mondta el mindezt.
Hozzátette, a madarak száma csökken, mert az öblöt feltölti a hínár és gaz.
A Kampala és Entebbe között elhelyezkedő öböl, a csípős európai telek elől minden évben a Viktória tó környékére költöző, több mint öt millió vonuló madarat vonzó telelő hely.
A kontinensre a madárinfluenzáról, a HN51 veszélyről szóló hírekkel együtt érkező madarak nagy kihívást jelentenek Albertine térségnek. A kormány erőfeszítéseket tesz egy kiterjedt járvány kialakulásának elfojtására.
Az év elején a Rubiliziben lévő, Ruandai Nemzeti Állatügyi Központ igazgatója dr. Theogene Rutagwenda elmondta, hogy a kormány tavaly óta teljes tilalmat tart fenn a baromfi termékek importálására.
Arról is szólt, hogy Ruandában az érintett agrár, kereskedelmi és egészségügyi minisztériumokat összefogó, a lakosság körében a járvány elterjedésének megakadályozására kampányt folytató akciócsoport alakult.
Az Albert-árok
Az Albert-árok a Nagy Hasadékvölgy (angolul Great Rift Valley) óriási geológiai képződmény része, amely Szíria északi részétől Délnyugat-Ázsián keresztül a kelet-afrikai Mozambique-ig húzódik – olvasható a Wikipedia cikkében. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhányszáz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.
A Nagy Hasadékvölgyet az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a föld egyetlen nátriumkarbonatit vulkánja ma is aktív.
