Példa nélküli az agrárium átszervezésének méreteÁtvették kinevezési okmányaikat az MgSZH erdészeti igazgatói
2007. január 16-án, az FVM színháztermében Benedek Fülöp szakállamtitkár és Madari Jenő elnök átadta az MgSZH megyei hivatalai igazgatóinak az év elejétől hatályos kinevezési okmányukat.
Többnyire az ÁESZ korábbi igazgatóságainak vezetőit nevezték ki az új szervezet erdészeti igazgatói beosztásába. Így megerősítették Csomós Jánost (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSZH), Hajdú Tibort (Zala Megyei MgSZH), Kiss Jánost (Hajdú-Bihar Megyei MgSZH), Kondor Istvánt (Heves Megyei MgSZH), Nagy Imrét (Vas Megyei MgSZH), Nádas Józsefet (Somogy Megyei MgSZH), Spiegl Jánost (Bács-Kiskun Megyei MgSZH), Vaspöri Ferencet (Veszprém Megyei MgSZH), megbízást kapott Szentpéteri Sándor (Fővárosi és Pest Megyei MgSZH), valamint újonnan nevezték ki Varga Tamást (Baranya Megyei MgSZH).
Amint arról korábban beszámoltunk, Wisnovszky Károly az MgSZH Központ Erdészeti Igazgatóságának vezetője 2007. január 5-én vehette át igazgatói kinevezését. 
Madari Jenő bevezetője után Benedek Fülöp köszöntötte az új szervezet megyei igazgatóságainak leendő vezetőit. Az államtitkár elmondta, hogy a számos kompromisszum eredményeként létrejött új szervezet olyan méretű átszervezéssel jár, amilyenre még nem volt példa a magyar agráriumban. Még a világháborút követő átalakulás sem járt ekkora változtatással. Arra kérte a munkatársakat, hogy az ügyfelek igényeit kielégítő szervezetet töltsék meg élettel, és lehetőleg ne váljék botránykővé a működése.
A 2118-as kormányhatározat alapján felálló szervezet kisebb és elsősorban szolgáltató hivatal lesz, melynek a hatékonyságát az egyablakos rendszer és a korszerű informatika biztosítja.
Szűk féléves előkészítés után felállt szervezet alapítását szerencsésebb lett volna törvénnyel legitimálni, de a szervezet munkáját majd az ott dolgozók teljesítményén keresztül lehet megítélni. A felelősség nagy, és várhatóan az első félévben kiderülnek a szervezet korrigálandó hiányosságai is.
A minisztériumban marad a jogszabály-előkészítés, a nemzetközi kapcsolatok, a költségvetés, valamint a kormányzati kapcsolatok. A minisztériumi főosztályokon kívül közvetlen felügyelet alá tartozik továbbra is két hivatal, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint az élelmiszerbiztonsági.
A minisztérium és az új szervezet között mind vertikális, mind horizontális kapcsolat működik. A minisztérium szakvezetői közvetlenül is irányítják a szakmai főigazgatókat, szem előtt tartva az elnök párhuzamos tájékoztatását.
Az államtitkár sajtótájékoztatón elmondta, hogy az MgSZH általános jogutódja az integrált öt szervezetnek. Cél a hatékony, egyablakos, szolgáltató típusú agrárigazgatás megteremtése.
Az új szervezet létszáma várhatóan 4477 fő lesz, a korábbi 5800-zal szemben. Míg a korábbi szervezetek 32 milliárd forinttal gazdálkodtak, a 2007. évi költségvetés 29 milliárdot tartalmaz, a 2008. évi várhatóan csak 27 milliárdot irányoz elő. A működési költségek felét a saját bevételek teszik ki. A megtakarítás várhatóan 2-3 milliárd körüli lesz.
A közeljövő feladatait jelentik az erőforrások összevonása, az informatika és az iktatás összekapcsolása. Hasonlóan megoldandó az ingatlanok értékesítése is, amelyből további 4-5 milliárdnyi bevételt remélnek.
Madari Jenő elnök reményét fejezte ki, hogy a több százezer gazdálkodó nem fogja észrevenni ennek a nagyarányú átszervezésnek a zökkenőit. A szakmai területek továbbra is megtartják eredeti tevékenységi körüket, és megmarad a szakmai önállóságuk.
A ForestPress kérdésére az államtitkár elmondta, hogy az FVM szakfőosztályai közvetlenül irányíthatják a szakmai főigazgatókat. Reményét fejezte ki, hogy a – szervezetszociológiai szempontból meglehetősen vegyes felépítésű – új szervezet információáramlása és konfliktuskezelése megfelelő lesz. A személyes kapcsolatok optimalizálására a vezetői kiválasztásnál különös tekintettel voltak.
Az elnök hozzátette, hogy a megyei hivatalok vezetésébe nem vontak be külső szakembert, hanem a korábbi igazgatók egyikét bízták meg az irányítással.
Z.Z.
