2011. november 20. - Gera Pál levele Fazekas Sándor miniszterhez


Dr. Fazekas Sándor
Miniszter

Vidékfejlesztési Minisztérium
1055 - Budapest
Kossuth Lajos tér 1.

Tárgy: Kirekesztettség helyett őszinte párbeszédet a hazai kisragadozókról

Tisztelt Miniszter Úr!

November 16.-tól kezdődően több internetes szakmai portálon olvasható a gödöllői Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, valamint a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet munkatársai által közzétett közös nyilatkozat – ami vélhetően időközben Önhöz / Önökhöz is eljutott a Minisztériumba. Ezt az általam november 3.-án kelt, a Népszabadság című napilap fórum rovatában publikált "Levadásszák a természetvédelmet" című cikkemre szánták válasznak.

Ebben személyeskedésektől, vádaskodásoktól nem mentesen, közismert tényeket alapvetően
eltorzítva, azokat félreérthetetlenül önérdektől vezettetve, hamis színben feltüntetve, hangzatos, de ettől még zavaros érvekkel, fogalomhasználattal "példálódzva" igyekeznek megvédeni vélt igazukat. Levelük sajátos és sajnálatos kordokumentum, morálisan jellembeli és szakmai szegénységi bizonyítvány, egyértelmű bizonyítéka az értelmetlen és nevetséges
"haragszomrád" tragikomédiának, valamint a leplezetlen önkényeskedési hajlam
elhatalmasodásának. Magyarán: a közös nyilatkozat összeállítói úgy vélik, a csak általuk vallott egyetlen igaz, helyes és útmutató szakmai nézetrendszer megvalósulásának van létjogosultsága; ti: aki nem úgy gondolkodik, mint ők, az nem szakember.

Nevezett deklarációjukban – lekezelően kihangsúlyozva szerény személyem e körben
végzett több évtizedes munkásságát – külön kitérnek a hazai kisragadozóinkra, ezért
fordulok most Önhöz, Kollégáihoz és a szakmai nyilvánossághoz, mert egyszerűen
elképzelhetetlen, hogy olyan elvakultan vaskalapos megvalósulás kapjon a jövőben
érvényesülési lehetőséget, amelyet e témakörben a nevezett levélírók imamalomszerűen, már-már vallási fanatizmussal hangoztatnak.

Elfogadhatatlan, hogy átgondolt, kiérlelt érvrendszereket, adatokat, adatsorokat és
információk tömkelegét, következtetések és ajánlások sokaságát is magukban foglaló
nyilvános, a fejlécen jelzett szakmai honlapról bármikor letölthető és leellenőrizhető
szakmai javaslatcsomagokról úgy mondhassanak faragatlanul durva elmarasztaló
véleményt, hogy ellenérveik nem ismerhetők meg, gyakorlatilag a részükről
csalatkozhatatlan kinyilatkoztatás történik.

Elképesztő, hogy szakemberek, szakmai közösségek által a hazai kisragadozók jövőbeni
vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése tekintetében
asztalra tett tartalmas dolgozatokat önhatalmúan semmisnek tekintsenek, csak azért, mert azok nem az ő szakmai, ködös múltba vesző megcsontosodott nézetrendszerük igazolásának
mindenhatósága mellett törnek lándzsát -pl. lásd: A menyétféléinkről őszintén – konkrét
javaslatok + Ragadozógazdálkodási-modell helyett + egyéb kapcsolódó dokumentumokat, a
fejlécen található honlap tanulmányok menüpontja alatt. Különösen felhívnám a
figyelmét/figyelmüket “A ragadozógazdálkodási-modell helyett” című dolgozatra, ami nevezett Urak számára a legelfogadhatatlanabb kezdeményezés; bizony az a rideg valóság, hogy annak eddig még soha, senki áltan hitelesen nem cáfolt, de számtalanszor már megalapozottnak tűnő, vagyis bizonyított igazságtartalma végett számukra maga a kénköves Pokol!

Abban a sajnálatos esetben, ha a közös nyilatkozatukban publikált elmarasztaló
véleményük maradéktalanul érvényesül és így kizárólagosan az általuk vallott, és zengzetesen
hirdetett szakmai sorvezetők kapnak létjogosultságot a vadászható-védett állatfajaink
kérdéskörében, úgy beigazolódik az a vélelem, hogy a témakörben, eltagadhatatlanul és
szégyenszemre komolyabb szakmai/társadalmi egyeztető fórumra nem kerül sor, lett légyen
rá bármilyen igény is. Magyarán: a dolgok már eleve eldöntettek, mind a programok, mind a
résztvevő szakemberek, szakértői műhelyek voltát illetően. Vagyis, szóképpel élve: a gombot már kiválasztották, tisztára csiszolták, közben pedig a cérnát is kisimították, és tűbe fűzték, és most varrják hozzá a kabátot.

Kérem, Miniszter Úr, ehhez se Ön, se a Kollégái ne adják a nevüket! Kérem, ne
engedje/engedjék, hogy csak egy nagyon zárt, baráti-szakmai közösség tagjai, illetve ezek és
holdudvaraik által alkotott szakmai műhely(ek) lehessenek érdembeli részesei e nagyon
fontos és sok-sok vitát kiváltó, nagyon sok egyeztető fórumot, számos terepi
kutatóprogramot igénylő témakör jövőbeli megoldásának. Olyan szakértői közösségek is
kapjanak helyet a leendő vadgazdálkodási-vadászati és természetvédelmi-ökológiaiprogramok lebonyolítása során, amelyeket, és akiket jelenleg e tisztelet az Önök részéről
(ki tudja miért, de) még nem illet meg.

Higgyen nekem, kérem, a Kollégák közül nagyon, nagyon sokan szeretnének véleményt
formálni, pl. horribile dictu: nem vadászathoz kötődő, attól függő főiskolák, egyetemek, szakmai műhelyek, "szekértáborokhoz" nem tartozó szakemberek is (vagyis a hozzá nem értők). És ezek a Kollégák bizony jelenleg nehezen élik meg a teljes kirekesztettség érzetét (azt, hogy másodrendű állampolgárokká fokozták le őket, alkalmasint a saját szakmájukban, vagy jelenlegi munkakörükben).

Ismételten tisztelettel kérem Önt és a Kollégáit, ne engedjék, hogy túlnyomórészt csak egy
szűk, beavatott szakmai réteg, illetve kiszolgálóik véleménye érvényesülhessen! Az
élővilágunk védelme ennél többet érdemel!

Ennek lehetséges megoldására foglaltam össze az alábbi javaslat-csomagot,
remélve meghallgatásra és elfogadásra talál az Önök részéről.

Először is magát az alapdokumentumot, kérem, ne akarják még az idei évben elfogadni,
amint azt tervezik (Címe: Megállapodás a természetvédelem és a vadgazdálkodási ágazat
között).

Nem hajt a tatár, kérem, hallgassák meg a javaslatomat:

1. Előbb legyen egy valóban széles körű interneten lebonyolított szakmai, társadalmi
párbeszéd, amire január elejéig-közepéig (végéig) adjanak még határidőt;
2. ezt pedig egy összegző szakmai konferencia követhetné, lehetőleg a VM
szervezésében;
3. majd csak azt követően nevezzék ki azt a -mostaninál sokkal szélesebb szakmai
közösséget magában foglaló -bizottságot, amely már a végleges változatot megfogalmazza és
leteszi az Ön asztalára! (Úgy tudom, ha minden jól megy, márciusban kerül Ön elé a
Vadászszövetségek által addigra kidolgozott Nemzeti Vadgazdálkodási Program. Talán ehhez
lehetne igazítani e témakör lezárását).
És még néhány külön szót a hazai kisragadozóinkról

Ha a menyétféléink esetében kizárólag a közös nyilatkozatot megfogalmazó Urak által
felvetett vadászati értékrendek prioritását kihangsúlyozó ragadozógazdálkodási-modell
megvalósulása mellett teszik le a voksukat, az maga lenne a legrosszabb, mondhatni a
legátgondolatlanabb megoldás. Annak ellenére, hogy kiötölten dagályos érvekbe burkoltan,
úgymond tudományosan alátámasztott indokokkal is "igazoltan" kívánják annak komolyságára, megkerülhetetlenségére felhívni a figyelmet. Képtelenség!

(Pl. jelenleg most azt tervezik – lásd az alapdokumentumban –, hogy zavaros érvrendszerbe
csomagoltan egész évben a "vadászati-étlapra" terelik a nyestet, ahelyett, hogy megtartanák a
fajra ma hatályos, évek óta eredménnyel járó vadászati idényt, amely minden szakértői közösség számára megértett és elfogadott. Ez lenne az okszerű, fenntartható ragadozógazdálkodási modell? Csak a vak nem látja, hogy egyértelműen szakmai – finanszírozási, esetleg egzisztenciálisan fontos? – "műprogramról" van szó. És éppen ezért figyelmeztető jel ez, Miniszter Úr! Most kell alaposan odafigyelni, mert ha nem tesszük, egy szép napon arra ébredünk, hogy – értelemszerűen nagyon tudományos adatokkal igazoltan – valamennyi még nem vadászható menyétfélénk elveszíti védett státuszát. Ez nem megengedhető, ez gyalázatos, felvállalhatatlan jövőkép, ezért nem lehetünk most meggondolatlanok, és ezért kell most a sarkunkra állni! Ne legyenek kétségei, ha így akarják, a közigazgatási egyeztetéseken is játszi módon túlesnek majd, láthatóan könnyedén túlteszik magukat az ilyesféle kötelezettségeken).

De van más rugalmasabb, komplettebb, kiérleltebb szakmai nézőpont, megközelítés is,
amely egyszerre magában öleli a vadgazdálkodási-vadászati és a természetvédelmi-ökológiai szempontokat is! A közös nyilatkozat összeállítói kompromisszumképtelen
hozzáállásukkal, egyébiránt nem véletlenül szánalomra méltó elvakultsággal ezt igyekeztek
beledöngölni a padlóba sarkos(nak tűnő, de könnyen cáfolható) állításaikkal,
következtetéseikkel.

Sajnálatos, hogy napjainkban ilyesmikkel kelljen szembesülni szakmai párbeszéd során!

Ők kizárólagosan, vitát nem tűrve a vadgazdálkodási-vadászati elsődlegességeket szem előtt
tartó ragadozógazdálkodási-modellt látják elfogadhatónak, ami jelen pillanatban, a dolgok
sajátos állását tekintve nem más, mint a magyarországi természetvédelem-ökológia leplezetlen lenézése, megcsúfolása, eredményeinek, ajánlatainak, jövőbeli terveinek, szakmai
közösségeinek a semmibe vétele, vagyis az elválasztó-árkok továbbásása. De program, amelynek ugyanolyan jogosultsága van, mert ez a rendjén való, mint más hasonló programoknak. Azonban nincs, mert nem lehet alá és fölérendeltség, és ez az, amit, a közös nyilatkozatot megfogalmazó Urak nem hajlandók elfogadni! Képtelenek a megegyezésre.

Ennél nyilvánvalóbb egyirányú elfogult és erőszakos érdekérvényesülésre nehéz lenne példát
mondani, mondjuk a rendszerváltás óta, ti.: ha megvalósulást nyer, akkor igenis elmondható,
hogy igazolást kap az indulatos vitát kavart újságcikkbeli állításom: hazánkban levadászták a
természetvédelmet!

Miniszter Úr, az alábbiakra kérem Önt és a Kollégáit:

1. Adjon/adjanak lehetőséget arra, hogy a vadászati érdekektől teljesen független, fent
megnevezett dokumentumokban olvasható szakmai megközelítések is egyenértékű
létjogosultságot, vitajogot kapjanak jövőben a hazai kisragadozóink vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélése során a különböző szakmai fórumokon.
2. Kérem, ne zárjanak ki szakembereket, szakközösségeket csak azért, mert azok nézetei
egyes – igaz komoly befolyással bíró – Vadászurak számára Ördögtől valók. Különben is, úgy
vélem: minél szélesebb spektrumú szakközösség vesz/vehet részt egy témakör "kivesézésében", annál tartalmasabb és valamennyi szakműhely által felvállalhatóbb végeredmény születik/születhet.
3. Kérem, ne engedjen/engedjenek a most -szó szerint "dübörgő" -elvakult lejárató, jól
megszervezett suttogó, önérdektől vezettetett, mégis csak egy behatárolhatóan kis-létszámú
érdekcsoport által terjesztett és gerjesztett vadászati (legalábbis a vadászok nevében fellépő)
propaganda-csoportnak. Ezeknek kizárólagos célja nem más, minthogy a témakörben a
meghatározott programokat, határozatokat disputa nélkül, a saját felfogásuk és igényük alapján valósítsák meg, kiszorítva azokból mindenki mást, illetve, hogy a témakörben érintett szakértői közösségek közötti ellentéteket még tovább feszítsék.
4. Kérem, állítson/állítsanak fel egy szakbizottságot, amely jogosultságot kaphat arra,
hogy
Egyfelől koordinálja a témakörben ténykedő különböző szakmai közösségek
munkáját.
• Másfelől pedig azok eredményeinek fényében meghatározná, hogy mely szakmai
elképzelések érvényesülhessenek a jövőben a magyarországi menyétféléink
vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélését illetően.
Miniszter Úr! Kérem, minden érdeklődőt segítsen/segítsenek hozzá az őszinte párbeszédhez!
Ne legyen, ne lehessen kirekesztettség! Nagyon köszönöm!

Kelt: Budapesten, 2011. november 20-án.

Barátsággal:

Gera Pál s.k.