Moszkva - A szibériai Irkutszkban pénteken megkezdődött az a per, amelyben az orosz környezetvédelmi felügyelet a Bajkáli Cellulóz- és Papírkombinát (BCBK) bezárását követeli a gyár súlyosan környezetszennyező tevékenységének leállítása érdekében.  A felügyelet tavaly decemberben adta be keresetét, arra alapozva, hogy előzőleg, tavaly november elején lejárt a kombinát vízfelhasználási engedélye. A gyár azóta is termel - egy májusban szerzett, visszadátumozott engedéllyel -, és a felperes számítása szerint csak ezalatt 4 milliárd rubelnyi kárt okozott (28 milliárd forint) a Bajkál-tóban és vidékén.
A szakemberek emlékeztetnek, hogy a több mint ötvenéves BCBK semmilyen berendezéssel nem szűri levegőbe kibocsátott füstjét. A Bajkál-tóba ömlő ipari szennyvizében pedig bizonyos káros anyagok a megengedettnél ezerszer nagyobb arányban mutathatóak ki, annak ellenére, hogy a gyár korszerű víztisztító berendezésekkel van fölszerelve - írta a strana.ru hírportál.
A környezetmérnökök a peranyaghoz mellékelték az állami meteorológiai szolgálat egy 1993-as jelentését is, amelyben évi 67 millió köbméter ipari szennyvíznek a tóba engedését rögzítették, a tó 30 négyzetkilométernyi felületén mutatták ki a kénes szennyeződéseket, és még százméteres mélységben is a vízbe engedett súlyosan rákkeltő, poliaromás szénhidrogéneket (PAH). A helyi társadalmi szervezetek, élükön a Bajkáli Ökológiai Hullám nevű csoporttal, tavaly december óta tüntetésekkel támogatják a környezetvédelmi felügyelet gyárbezárásra irányuló törekvését.
Helyi újságírók kutatásai szerint a helyzet évtizedek óta egyértelmű az 1954-56 között, eredetileg hadiipari céllal megépült kombinát károkozásával kapcsolatban. A cellulóz helyett már néhány évvel később más, szintetikus anyagokat kezdtek használni a hadianyaggyártásban, és a szovjet minisztertanács már 1965-ben határozatot fogadott el a Bajkál ipari szennyvíztől való védelmére. Ám a helyi vezetők a szovjet, majd orosz kormányok vonatkozó határozataiból egyet sem hajtottak végre.
Tudósok szerint a 31,5 ezer négyzetkilométer felületű, átlagosan 730 méter mély Bajkál-tóban összpontosul a Föld teljes édesvíz-tartalékának 20 százaléka. Vízének és környezetének egyedülálló élővilága miatt 1996 óta szerepel a UNESCO természeti világörökség-listáján. A zöldaktivisták ma attól tartanak, hogy a Bajkál-tó ökológiai rendszerének mérhető átalakulása hamarosan visszafordíthatatlanná válik.