ImageA vadmadarak szerepe mégis megerősítést nyert a HPAI krizísben
Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a madárinfluenzáról és a vadmadarakról Rómában, május 3O-31. között.
A konferenciát a FAO és az OIE szervezte, hogy tudományos ismereteit megossza, tapasztalatait kicserélje a vadmadarak szerepét illetően, a madárinfluenza, a HPAI vírus eddig állategészségügyi szempontból fertőzetlen területekre való bevitelében, valamint azokról az ajánlásokról, melyeket a kockázat enyhítésére és a megelőző intézkedésre javasol.

A konferencia konklúziója
A vadmadarak szerepe megerősítést nyert a HPAI krizísben, ám a tudományos konferencia a baromfigazdaságok érintettségére mutatott rá.
FAO honlapján június 1-én megjelent állásfoglalás szerint: A vonuló madarak szerepet játszottak és valószínűleg továbbra is játszanak majd a rendkívül patogén madárinfluenza (HPAI) vírus, vagy madárinfluenza, nagy távolságokra történő eljuttatásában. Ez volt a FAO és az OIE által összehívott, két napos nemzetközi tudományos konferencia egyik fő következetése.
A több mint 100 országot képviselő, több mint 300 tudós azonban elismerte azt is, hogy a vírus főként a háziszárnyasok engedélyezett, valamint illegális kereskedelme útján terjedt.
Több, a konferencián elhangzott előadásból néhányat alátámasztottak azok a mostanában tudományos folyóiratokban is megjelent publikációk, melyek a vadmadarak érintettségéről írnak, arról, hogy a háziszárnyasok között pusztító HPAI H5N1 vírus a fertőzés kitörési helyétől jelentős földrajzi távolságokra jutott el.

Rejtély: Hordozók-e madarak?
A konferencia nem tudott azonban választ adni egy másik kulcskérdésre: mi a vadmadarak szerepe HPAI elterjesztésében a három kontinens, több mint 50 országban, s vajon a vadon élő madarakat a vírus állandó hordozóinak kell-e ezentúl tekintenünk. 
Ha tényleg hordozók, erős a valószínűsége annak, hogy a madarak további migrációjuk során magukkal viszik majd a vírust. Lehetséges viszont, hogy a vírusfertőzés esetleg természetes úton hagy alább, ahogy a fertőzött állatok elhalnak, vagy kevésbé agresszív formává mutálódik.
Jelenlegi, rendelkezésre álló tudományos ismereteinkben ez az egyik nagy hézag, fogalmazott Joseph Domenech, a FAO főállatorvosa. Ezért fokozott vizsgálódásokat kell végeznünk, mondta.
A konferencia megjegyezte, hogy a nyolc afrikai országban most kitört H5N1 vírus- fertőzésnek a háziszárnyasokhoz van köze, és főleg az emberi fogyasztásra szánt baromfi kereskedelem az alapja. További elemzésekre szólított azonban fel, a vírusbevitelének alaposabb megértésére. 

Több befektetőre van szükség
Mobilizálni kell a nemzetközi támogatókat, hogy a fejlődő országok, különösen Afrika és Ázsia országainak állategészségügyi szolgáltatásaihoz járuljanak hozzá több pénzzel, mondta Dr. Gideon K. Brückner, az OIE tudományos és műszaki osztályának vezetője.
Okos befektetésekkel elő lehet segíteni a betegség korai észlelését vadmadarak körében, és gyorsan reagálni lehet a járvány kialakulásának megakadályozására.
A H5N1 vírus okozta betegség kezelését jobb alapokra kellene helyezni, vagyis, el kellene érni, hogy valamennyi baromfi ágazatban, a tenyésztés és feldolgozás  szintjén javuljon a biológiai biztonságosság és a higiénia, beleértve a vadmadarak háziszárnyasokkal való kapcsolatba kerülési lehetőségének minimálisra csökkentését is, érvelt a konferencia.
Elhangzott a tanácskozáson egy globális nyomon követő és megfigyelő hálózat (GLEWS) létrehozásának igénye, a jelenlegi világviszonylatban érintett valamennyi intézmény, tudományos kutató központok, gazdálkodók szervezetek, vadászok, madár megfigyelést végző szakemberek,  vizes élőhelyek és a természet védelmével foglalkozó társaságok  bevonásával. 
A konferencia résztvevői elutasítottak minden olyan javaslatot, mely a vadmadarak elpusztításával próbálná megállítani a vírus terjedését. A vadmadarak élőhelyének lerombolása vagy válogatás nélküli levadászása mind tudományosan, mind etikailag megalapozatlan válaszlépés lenne.
A konferencia résztvevői további kutatásokat sürgetettek, egy interdiszciplinárisan elfogadható megközelítés eléréséhez, valamint beruházásokra szólítottak fel, hogy a telemetrikus és műholdas technológia vizsgálatokba való beépítésével lehessen javítani a vadmadarak vonulásának megfigyelését és nyomon követését.