2008. június 30 és július 2 között került sor Macedóniában a „Nem állami erdőgazdálkodás helyzete a Dél-kelet európai országokban” című, a FAO és a CEPF által szervezett konferenciára.

Az eseményen a balkáni államok magánerdő-gazdálkodásának problémáinak feltárására került sor, az előadásokat csoportmunka követte. Az eseményen meghívott előadóként Ali Tamás az MgSzH Erdészeti Igazgatóságának igazgatóhelyettese mutatta be a magyar magánerdő-gazdálkodás igazgatási és támogatási helyzetét és történetét. A konferencia mintegy ötven résztvevőjének és előadóinak többsége szerb, macedón, horvát, bolgár, és albán erdőgazdálkodói szervezetek, oktatási intézmények, illetve igazgatási szervek képviselője volt. A FAO-t Patrick So, Volker Sasse és Inhaizer Hubert, a CEPF-et dr. Lengyel Attila, és Donald Anderson, a CEPF elnökségi tagja képviselte. Az esemény egy félnapos szakmai tanulmányúttal kezdődött, majd egy kétnapos tanácskozás vette kezdetét, ahol a különböző államokban folytatott gazdálkodás előadásokon ismertetett jellemzőinek összehasonlításával, valamint különböző témákra alapított munkacsoportok keretében zajlott a munka.
A balkáni államokban a magántulajdonhoz kötődő tulajdonosi jogok rendkívül erőteljesen korlátozottak, Macedóniában például a magántulajdonú területen az állam gazdálkodik, a tulajdonosi jog csak a fakitermelésre, és a faanyag értékesítésre terjed ki, de arra is csak a megszabott időben, és kezelési díj fizetése mellett.
Rendkívül éles volt a kontraszt a brit rendszer, mely évszázados tulajdoni jogosultságokon alapul, liberális szellemű és a magántulajdon szentségét maximálisan szem előtt tartja, és a balkáni államokra jellemző, állam által szocialista tervgazdaság mintájára irányított gazdálkodás között, mely a tulajdonosi jogokat gyakorlatilag semmibe veszi.
Mindegyik állam rendkívül komoly problémaként említette az ingatlan nyilvántartásuk, és ezzel összefüggésben a területek és azok határazonosításának hiányosságait, rengeteg esetben a reprivatizáció a török megszállás korában, tehát 1912 előttről datált dokumentumok alapján történt.
A magyar magánerdő-gazdálkodás rendszerének bemutatását nagy érdeklődés kísérte, a visszajelzések alapján több állam tervezi felvenni a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és a magánerdő-gazdálkodók szervezetével, szakmai tapasztalatcsere céljából.