A kormány 2004. július 14-ei ülésén elfogadta az Európai Unió Víz Keretirányelvének hazai jogrendbe ültetését szolgáló rendeleteket.  A jogszabályok a többi között feladatul szabják a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérését 2015. végéig, valamint egyszerűsítik a szennyvizekkel kapcsolatos hatósági eljárást.
A Víz Keretirányelv jelentősége és újszerűsége elsősorban abban áll, hogy az uniós tagállamok részére egységes környezeti célkitűzéseket határoz meg, nevezetesen a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérését 2015. decemberéig, másrészt előirányozza a fenntartható vízhasználat megvalósítását. A célok elérése érdekében több új magyarországi előírást vezetnek be a szerdán elfogadott kormányrendeletek, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a felszín alatti vizek védelméről.
Az egyik új eszköz a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, melyet hazánknak először 2009. decemberéig kell elkészíteni, s amely minden, a vizek uniós normák szerinti jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedést tartalmaz majd.
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet elfogadásával egységessé és egyszerűbbé válik a terület jogi szabályozása. A szennyvíz-kibocsátások ellenőrzése és a bírságolás egységesen a környezetvédelmi felügyelőségekhez kerül, megszűnik a kettős bírságolás lehetősége, egyszerűsödik, és áttekinthetőbbé válik a hatósági munka, az engedélyezési eljárás.
A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet megteremti a védelemnek azt az általános szintjét, amely lehetővé teszi, hogy a stratégiai jelentőségű felszín alatti vizeink állapota ne romoljon, és a jó állapot a kitűzött határidőre elérhető legyen.

<<Vissza