2011. március 31. - A tudósok és döntéshozók közötti hatékonyabb párbeszéd, integrált látásmód és tudományos kutatásokon alapuló új technológiák alkalmazása nélkül nem alakítható ki eredményes uniós vízpolitika - egyebek mellett ebben értettek egyet a „Vizeink jövője Európában" című konferencia résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozás zárónapján. - Hosszú távon is fenntartható vízpolitikát kell kialakítanunk - emelte ki a konferencia főbb megállapításait összegezve Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja. A biztos hangsúlyozta: vizeink jövőjéről gondolkodva nem lehetünk szűklátókörűek. - Ez egy olyan kihívás, amellyel nem csak Európa, de az egész világ szembesül - mondta a diplomata, aki az ivóvizek tisztaságának megóvása mellett egyebek között a klímaváltozás okozta problémák megoldását sürgette. - Az EU vízpolitikával kapcsolatos stratégiája fokozatosan fejlődött az évek során, azonban még nem lehetünk elégedettek- mondta Janez Potočnik.
Az unió politikája a fenntarthatóságnak nagy jelentőséget tulajdonít a vízkészletek megóvása érdekében. Az Európai Bizottság ezért kiemelten támogatja az erőforrások hatékonyabb felhasználását elősegítő politikai intézkedéseket. - A vízzel való eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése nagy hangsúlyt kap az EU 2020 stratégiában - mutatott rá a környezetvédelmi biztos, aki szerint a probléma megoldásához integrált megközelítésre van szükség, hiszen a mezőgazdasági, regionális, energia vagy a közlekedéspolitika mind érintik a vízvédelem kérdéskörét. - Ha nem vonjuk be a megoldásba az összes érintett terület döntéshozóját és tudományos kutatóját, akkor nem leszünk képesek választ találni a vizeink jövőjével kapcsolatos kihívásokra - hangsúlyozta Janez Potočnik.
- A Magyar Tudományos Akadémia, mint a magyar tudomány legmagasabb presztízsű intézménye folyamatosan figyelemmel kíséri a vizeinkkel kapcsolatos problémákat és lépéseket tesz azok megoldása érdekében - hangsúlyozta az MTA alelnöke. Kroó Norbert utalt arra, hogy a közelmúltban kezdhette meg működését a természeti értékek megőrzése, és a vízgazdálkodás hatékonyságának elősegítése érdekében az Akadémia Duna-kutató Intézete.
Az alelnök szerint a tudomány feladata, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a víz áldásos hatásait, miközben módot talál arra is, hogy csökkenthetők legyenek a víz által okozott természeti csapások. - Ez egy nagyon összetett kérdéskör, amelyet egyebek mellett a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az egészségügy szempontjából is vizsgálni kell - mutatott rá Kroó Nobert. Az MTA alelnöke figyelmeztetett arra, hogy számos természeti erőforrás, mint például a talaj vagy a tengervizek minősége vészes ütemben romlik, és a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokszínűség csökkenése máris kritikus szinteket ért el. Kroó Norbert kitért a tudomány szerepére és felelősségére, hiszen - mint mondta - új technológiák nélkül az emberiség nem lesz képes megállítani a természetet veszélyeztető káros folyamatokat. - Az új technológiák csak innovatív ötletek talaján születnek. Új ötleteket viszont csak kutatásoktól, elsősorban a felfedező kutatásoktól várhatunk - mondta zárszavában az MTA alelnöke. -szzs-