IRANDUBA, Bazília – A fenséges Negro és Solomes folyók találkozásánál található óriási méretű padlizsánok, papaják és maniókák zavarba ejtő pazarsága ellentétben áll azzal, az Amazonas vidékéről régóta élő elképzeléssel, miszerint a dél-amerikai esőerdő, a paradicsom másolata, és a nem igazán vendégmarasztaló környezet eleve kizárja összetettebb társadalmak kialakulását.A legújabb kutatási eredmények viszont azt jelzik, hogy az ősember igenis megtalálta a módját, hogyan kerekedjen felül a dzsungel szabta korlátokon, és életteret biztosított magának.
A titok, mondják az elmélet felállítói, a talajban rejlik, a lábuk alatt. Ez a föld a rendkívül termékeny, terra preta do indio. A szó portugál megfelelője a fekete földnek, amit vagy szándékosan hoztak létre a Kolumbusz előtti időkben, vagy az ember jelenlétének véletlenszerű melléktermékeként alakult ki.
A kutatás nemcsak az amazonasi esőerdő múltjával foglalkozik, hanem a jövővel is. Ha a tudósok rájönnek, hogyan tudták az amerikai indiánok átalakítani a talajt, a gazdálkodók hasznosítani tudják majd a módszert kisebb parcellák termékenységének minél jobb kihasználására, ahelyett, hogy egyre nagyobb területeken irtanák a dzsungelt. Ennek a múltból kapott ajándéknak jótékonyságát már ismerik a vidék farmerei, akik, ahol csak terra preta-t találnak, mindenhová növényt ültetnek.
„ A Kolumbusz előtti időkből való, és még mindig termékeny”– mondja Bruno Glaser, talajkutató vegyész a németországi Bayreuth Egyetemről, aki nemrégiben vett talajmintákat a terra preta-ból, Irandula dzsungel város mellett.” Ha rájövünk, hogyan csinálták, az eljárás gazdálkodási modellként szolgálhat ez egész régió számára.”
Ez a fajta átalakított talaj elszórtan néhány millió hektár területen fellehető az amazonasi esőerdőkben, egyes területeken a föld 10 százalékát is kiteszi. Jellemzően ez a vidék tele van cserépmaradványokkal és az ember jelenlétének más nyomaival is.
A Negro és Solomes folyók találkozásánál, ott, ahol az Amazonas folyóba torkollanak, ásatások folynak. P. Petersen a Vermont Egyetem archeológusa tíz évet töltött már ott, a brazíliai Amazonas vidékét kutatva. Amerikai és brazil régészekből álló csapata, a „Central Amazon Project”, Manaus dzsungel-város közelében végez ásatásokat. Az archeológusok azt mondják, bizonyítékaik vannak óriási terek, hidak, kikövezett utak, védőárkok létezéséről.
Úgy vélik, nem csak primitív törzsi társadalmak éltek itt, hanem meglehetősen bonyolult felépítésű törzsi-hatalmi szerveződések is.
