A 2007. évi állapotfelmérés során – az előző évektől eltérően - a behatárolt költségvetési források miatt a felvételeket a korábbi 1220 mintapont helyett csak 78 mintaponton végezték el. A mintavételezés ilyen drasztikus csökkentése azt jelenti, hogy bár az európai léptékű, nemzetközi adatszolgáltatáshoz elfogadható pontossággal bírnak az adatok, a hazai területre levont következtetésekkel azonban fenntartásokkal kell élni. Hangsúlyozni szükséges, hogy a jövőben a teljes, 1220 mintapontot magába foglaló felvételre kell visszaállni.
A fentiek hangsúlyozása mellett, a felvett adatok alapján az ország erdeinek egészségi állapotát az összes kár tekintetében - bár kisebb megbízhatósággal – az alábbi számsorok mutatják.
károsítás 0-10% 11-25% 26-60% 61< elhalt
2006. 36,8 40,5 16,9 2,9 2,9
2007. 36,7 34,6 19,5 6,9 2,3
A korábbi trendeket figyelembe véve az egészséges egyedek aránya változatlan, míg a következő kategóriából negatív irányú eltolódás figyelhető meg a jobban károsodott kategóriák irányába. A tölgyeket tekintve az egészséges (0-11%) egyedek aránya 2007-ben összességében nőtt, míg a közepesen károsított (26-60%) kategóriában az egyedek száma csökkent. Ezen belül pl. elmondható, hogy a kocsányos tölgy esetén a gyengén károsított (11-25%) egyedek száma megnőtt 2,8%-al, míg az egészséges egyedeket figyelembe véve a tavalyi állapothoz képest 2,7 %-os javulás figyelhető meg. Bükk, gyertyán és akác esetén csökkent az egészséges egyedek száma. Ezek közül kiemelkedik a gyertyán, ahol 26,7%-os csökkenést mutat az egészséges egyedek aránya, azonban hangsúlyozni szükséges, hogy a mintavétel csökkenése ennek a folyamatnak jócskán részese lehet.
Levélvesztés tekintetében az alábbi adatok keletkeztek:
károsítás 0-10% 11-25% 26-60% 61< elhalt
2006. 41,3 39,5 13,9 2,4 2,9
2007. 38,9 33,9 18,5 6,4 2,3
Az összkép ellenére a tölgyek 0-10%-os kategóriában mutatkozó javulása általános és egyértelmű. A gyertyán és akác közepesen károsodott kategóriában viszont egyértelmű romlást mutat.
A koronaelhalás tekintetében a tavalyinál gyengébb károsítás figyelhető meg az akácnál, valamint a nyáraknál.
Jó példa arra, hogy ha csak a végeredményt néznénk, akkor egyes, kis gyakorisággal előforduló fafajra könnyen téves következtetést is levonhatnánk, hiszen pl. a lucfenyő összes kár 2006. évi 47 %-os egészséges arányához képest idén 0 %-ra módosult ez az érték. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy 2007-ben mindössze 2 db lucfenyő mintafa alapján történt a kiértékelés, már másként kezeljük a fenti „tényt”.
A fenti monitoring rendszeren kívül éves szinten jelentés készül az egyes igazgatóságok illetékességi területén tapasztalt károsításokról. A beérkezett jelentések alapján kijelenthető, hogy kivétel nélkül minden egyes igazgatóság területén – főleg a fiatal erdősítésekben – nagy károkat okozott a nyáron, mintegy két héten át tartó aszály, valamint a tavaszi fagy. A Vas Megyei Igazgatóság területén (Vas illetve Győr-Moson-Sopron megye) 188 ha mennyiségi és 204 ha minőségi, Somogyban 679 ha mennyiségi és 186 ha minőségi, míg BAZ megyében 305 ha mennyiségi és 100 ha minőségi aszálykár került kimutatásra.
Az aszályos időszaknak is betudhatóan megnőtt a tűzesetek száma. Bács-Kiskun megyében 2007-ben mintegy 1400 ha-on észleltek erdőtüzet.
A jelentésekből kitűnik, hogy az ország nagy részén számottevő a vadkár is.
A Lymantria dispar (gyapjaspille) károsítása visszaszorulóban van, a gradáció szinte mindenütt összeomlott. Említésre méltó károkat még az ország keleti felén észleltek: Csongrád megyében, ahol a 300 ha-t is meghaladta a Lymantria károsítása, míg Békés megyében 650 ha tarrágott illetve 900 ha részlegesen rágott területet, a Tisza északi (taktaközi) árterén pedig mintegy 50 ha tarra rágott területet regisztráltak. A Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság Békés megyei részén 115 ha-on, BAZ Megyei Igazgatóság Tisza ártéri részén 100 ha-on, valamint a Győr-Moson-Sopron megye területén 200 ha-on történt védekezés a gyapjas pille ellen.
A szú továbbra is jelentősen károsít az ország területén lévő lucfenyvesekben. A Vas Megyei Igazgatóság területén több mint 900 ha károsítás volt kimutatható. Zalában több mint 500 ha egészségügyi termelésre került sor szúkár miatt. Számottevő szúkárosítás a Bükk-fennsíkon volt még észlelhető, mintegy 30 erdőrészletet érintve.
A kéregrákot okozó Cryphonectria parasitica gomba tekintetében jelentős változás 2006-hoz képest nem történt.
