A tölgyesek típusképző tavaszi növénye a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), már igen korán, április közepétől elkezdte virágzását a zalaegerszegi Alsóerdőn és a csácsbozsoki erdőn. A szokásos nyílási ideje május hónap, a ballagások ideje, de a tréfás a természet előbbre hozta az idejét.
A jellegzetes erős illatú virágai elsősorban tölgyesekben fordulnak elő, de megteremnek az ártéri lombos erdőinkben, ligeteinkben is.
Vigyázat, mert mérgező növény, fogyasztása nagyobb mennyiségben veszélyes lehet. A lomblevelét és virágját a gyógyszeripar dolgozza fel, a szívműködés szabályozására és ízületi bántalmak kezelésére használják.
Az elvirágzás után termése élénkpiros bogyótermés, a magja erősen, a húsa kevésbé mérgező.
Május hónapnak, - de talán nem túlzunk, ha a magyarságnak – az egyik legszebb virága a gyöngyvirág. Kultúrtörténeti jelentőségét bizonyítja, hogy megtaláljuk írásokban, versekben, kódexek festett lapjain, oltárképeken és a népművészetben is.
Nézzük meg a régebbi korokat, hogy miként említették!
Calepinus 1585-ben kiadott latin-magyar szótárában „György virág, szent györgy virága” szerepel.
1545-ből való oklevélben gyöngyvirágot vásároltak, de lehet hogy györgyvirág, azaz szentgyörgyvirág volt.
Szikszai Fabricius Balázs 1590-ben kiadott szójegyzékében is: lilium convallium, gyöngyvirág. Ezután már egyre több helyen olvashatjuk. Lippay „Posonyi kertjében” részletesen ír a gyöngyvirágról. Csapó József, aki Debrecen városának volt az orvosa így ír: „Igen esméretes, drága illatu virág ez, itten a Nagyerdőben tavasszal nagy bőséggel terem.”
A Nagyerdőn a mai időkben is karakteres, meghatározó a gyöngyvirágos-tölgyes.
Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, „Gyöngyvirágtól lombhullásig” című, iskolateremtő természetfilmjét is meg kell említenünk, mert a gyöngyvirággal kezdődik. Magyarországon ez volt az első sikeres természetfilm, mely Velencében első díjat kapott és negyven ország vásárolta meg.
Rapaics Raymund „A magyarság virágai” című könyvének címlapján, - nem véletlenül -gyöngyvirágot látunk. Egy szép magyar népdal is megörökíti kedves virágunkat:
Ej, haj, gyöngyvirág,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Bimbós majoránna!
Ha kertedbe mehetnék,
Piros rózsát szedhetnék,
Szívem megújulna.
Kép és szöveg: Szakács László
