Volt idő, amikor kontinensünket nem az ember, hanem a medve uralta, ám a múlt század első felében Európa nagy részéről teljesen eltűntek. Az egykor legendás medveállományból a Kárpátokban (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország) mára körülbelül 8000 példány maradt, a Dinári-hegységben mintegy 2300, az Alpokban 38, a Pireneusokban mindössze 15.
Ma már egyre több a medve és kevesebb az olyan nyugalmas erdő, ahol el tudják kerülni az embert, nem zavarja őket a fakitermelő gépek és teherautók zaja vagy nem ütköznek forgalmas utakba. Gyakoribbá vált, hogy az éhes medvék kukázni kényszerülnek a városok peremkerületeiben, háziállatokat zsákmányolnak vagy békés gombaszedőkbe, kirándulókba botlanak, mindkét fél legnagyobb rémületére. Ebben az évben már több baleset is történt ilyen találkozásokkor.
Az efféle összeütközések miatt a szlovák természetvédelmi hivatal úgy döntött, felére csökkenti Szlovákia medvéinek számát. Ez azt jelenti, hogy az ott élő 800 példányból 400-at ki akarnak lőni. A terv ellen tiltakozik a WWF és a lengyel környezetvédelmi minisztérium is.
A lengyelek attól tartanak, hogy kilövik a szlovák területekre átkóborló lengyel medvéket is, amikből mindössze 100 van, ezért azt követelik, a határ mentén ne legyen vadászat. A WWF szerint egy ilyen mértékű pusztítást alapos kutatásnak kellene megelőzni és az indokoltságát adatokkal is alátámasztani. Pontosan ki kell jelölni, melyek azok a területek, ahol valóban annyira sok medve él, hogy az emberrel való találkozásuk és a balesetek szinte elkerülhetetlenek.
A medvének testméretéből és életmódjából kifolyólag igen nagy élettérre van szüksége. Európában mindenütt szabályozzák a vadállományt, nincs ez másképp a medvével sem. Juraj Vysoky, a WWF szlovák munkatársa egy uniós és nemzetközi szabályozásokhoz is igazodó, tudományos alapokon nyugvó nemzeti „medvegazdálkodási” terv kidolgozását sürgetné, és hangsúlyozza a konfliktusok megelőzésének fontosságát.
Robin Rigg, a Slovak Wildlife Society medveszakértője is a megelőzést javasolja. Kiképzett juhászkutyákkal kellene védeni a legelő háziállatokat, illetve a medvék lakta területeken odafigyelni, milyen, számukra vonzó csemegéket hagyunk kint a portánkon.
A medvék, a többi nagyragadozóhoz hasonlóan rendkívül fontos szerepet látnak el az erdei életközösség egyensúlyának fenntartásában. Vadászataik során zsákmányállataik (őz, szarvas, muflon, vaddisznó) közül elsősorban a beteg és gyenge egyedeket választják ki, így megakadályozva mértéktelen elszaporodásukat. Szabályozásuk nélkül olyan nagyra duzzadna a patások száma, hogy veszélyeztetnék a növényzet megújulását. Ahol a nagyragadozókat az ember már kiirtotta, ott mesterségesen, nekünk kell ezt a szerepet ellátnunk.
Eljött az idő, hogy újra megtanuljuk, hogyan éljünk együtt a medvékkel. Ne csak a játékpolcon és a mesekönyvekben adjunk nekik helyet!
