2008. február 9-én, 10 nappal a 100. születésnapja előtt, szülővárosában a tiroli Reutteben elhunyt Em. o. Prof. Dipl. Ing. Dr. Walter Bitterlich, „a világ legismertebb erdésze”, a modern erdészeti leltározás megalapítója.
W. Bitterlich 1908. február 19-én a Tirol-beli Reutteban született erdészcsaládba. Erdészeti tanulmányait a Bécsi Mezőgazdasági Főiskola (BOKU) erdészeti szakán folytatta, ahol 1930-ban Dipl. Ing. minősítéssel végzett. 1933-ban tett államvizsgát, az államvizsga dolgozatában már az erdőbecslés különféle tudományos megközelítésével foglalkozott. Eleinte az Osztrák Szövetségi (Állami) Erdészetnél (Österreichischen Bundesforsten, ÖBf.) dolgozott. A második világháborúban, 1942-ben a keleti frontra vezényelték, majd Normandiába került.
A háború befejeztével visszatért szülővárosába, de nem tudott elhelyezkedni korábbi munkahelyén. A szüleivel Salzburgba költöztek. Magánerdészeti vállalkozóként, 1946-ban beállt a Krupp-i jószágigazgatósághoz Blühnbachba, ahol először foglalkozott a szögszámláló próba elméletével, és a gyakorlatban is kipróbálta.
1948-ban publikált először az új leltározási ötletéről, amely a szakmában igen nagy feltűnést keltett.
1949-ben a Helsinkiben megtartott Erdészeti Világkongresszuson adta elő, a később „Bitterlich-eljárás” néven világszerte ismertté vált módszert.
Még abban az évben, a szögszámláló próbáról szóló disszertációját a BOKU-n elfogadták és megszerezte a természettudományok műszaki doktora címet.
1967-ben meghívták a BOKU Faterméstani – egyben Erdőrendezéstani – Tanszékére egyetemi rendes tanárnak és megbízták a tanszék vezetésével.
Ebben az időszakban vált világhírűvé a szögszámláló próba és a méréshez kifejlesztett tükrösrelaszkóp. Az oktatói munka mellett tovább folytatta tudományos kutatói és fejlesztő munkásságát, megalkotta a legpontosabb mérésekre alkalmas telerelaszkópot, valamint a könnyen kezelhető szektorátlalót, és a tudományos méréseknél szinte nélkülözhetetlen pontosságú, a vastagsági növekedés időszakos meghatározását szolgáló Dial-Dendro kerületmérő műszert.
A Bitterlich-eljárás, ma valamennyi világrészen megtalálható az erdő felméréseknél és azokban a szakkönyvekben is tárgyalják világszerte, amelyek az erdőrendezéssel foglalkoznak.1978-ban lett a BOKU emeritus professzora.
Hosszú ideig Salzburgban és Hallein-ben élt, 2006-ban költözött vissza szülővárosába, ahol tíz nappal a 100. születés napja előtt érte a halál.
Halálával egy hosszú és igen tartalmas élet zárult le.
A magyar erdőrendezés az 1960-as évek közepétől először kísérleti felvételeknél, majd üzemszerűen, ma kiterjedten alkalmazza a Bitterlich-eljárást és a tükrösrelaszkópot. Személyes kapcsolat 1973. évet követően alakult ki, amikor véleményt kért a tükrösrelaszkóp alkalmazásának magyarországi tapasztalatiról és esetleges fejlesztési javaslatokról.
Az OEE Erdőrendezési Szakosztálya és az Erdőrendezési Szolgálat meghívására személyesen 1990-ben látogatott Magyarországra, amikor részt vett kedves feleségével, Dr. Benno Hesskével és Hesske úr leányával, egyben cégtársával, a VII. Erdőrendezési Napokon Veszprémben. A rendezvény programja szerint előadást tartott a dendometria új elméleti megfontolásairól és az ezekre alapozott új mérési, számítási eljárásokról.
A magyar erdőrendezők és az egész erdésztársadalom, tisztelettel és megbecsüléssel emlékezik meg „a világ legismertebb erdészéről”, és tartja meg jó emlékezetében. Gáspár Hantos Géza – Halász Gábor
