A 2006. évi erdőgazdasági károk az előző évhez viszonyítva kevesebb mint a felére csökkentek, összesen 177.668 hektár kártételt jelentettek a gazdálkodók, melynek 93 százaléka biotikus (165.520 hektár) és 7 százaléka abiotikus (12.148 hektár) volt.
A biotikus károsítások közül a rovarok okozta kár 109.518 hektáron (66 százalék), a gombák által okozott fertőzés 16090 hektáron (10 százalék), az egyéb biotikus kár (egyéb károsítók, a vadkárok, a növényi károsítók, valamint a fapusztulások) 39912 hektáron (24 százalék) fordult elő.
A gyapjaslepke tömegszaporodásának részbeni összeomlása miatt a rovarkárok 2006-ban erőteljesen csökkentek. Kártételét 61.564 hektárról jelentették. 2006-ban a beérkezett jelzőlapok alapján a petecsomóval fertőzött terület (15.080 hektár) töredéke az előző évinek. A 2006-os kártételi, petecsomó fertőzöttségi és fénycsapda adatok, valamint a megfigyelések, tapasztalatok alapján elmondható, hogy az országos gradáció összeomlott. 2007-ben a tavalyi évhez képest is csökkenni fog az országos kártételi terület nagysága. Egyes területeken ugyan még viszonylag jelentős, de az eddigieknél jóval kisebb kiterjedésű károkra lehet számítani.
A gyapjaslepke mellett a legnagyobb károkat a cserebogár imágók (8472 hektár), valamint az araszoló- és bagolylepke fajok hernyói okozták (7553 hektár).
A korábbi években a zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis), valamint a bóbitás bükkszú (Taphrorychus bicolor) komoly károkat okozott bükkösökben. 2005-ben és 2006-ban a kedvezőbb, csapadékos időjárásnak köszönhetően erőteljesen csökkent a pusztulással érintett terület nagysága. Általánosságban elmondható, hogy a bükkösök egészségi állapota 2005-ben és 2006-ban is érzékelhető mértékben javult. Még a gyapjaslepke által korábban károsított állományok (pl. a Bakonyban) is jól regenerálódtak.
A gomba kórokozók által okozott fertőzések jóval kisebb területen jelentkeztek, az előző évi területnek kevesebb mint 40 százalékán. Ennek oka, hogy 2006-ban jelentősen lecsökkent a tölgy lisztharmat fertőzés, ami nyilván közvetett következménye a gyapjaslepke kártételi terület csökkenésének.
Az abiotikus károk a tavalyi érintett területhez képest közel felére csökkentek. Közülük legnagyobb területet (3930 hektárt) a széltörés, széldöntés érintett.
2006-ban két új faj, az akác gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae) és a nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis) jelent meg Magyarországon, melyek egyelőre károkat nem okoztak. Két olyan faj viszont igen, melyek eddig jelen voltak a magyar faunában, de nem jelezték károsításukat. A rezes nyárlevelész (Chrysomela cuprea) nemes nyárasban okozott lombvesztést, míg a fekete tölgy-levéldarázs (Periclista lineolata) tölgy erdősítésben.
Idén 46. éve jelenik meg az úgynevezett erdővédelmi prognózis, 3. éve az Agroinform gondozásában. A prognózis – mint minden évben – tartalmazza az az évi erdőgazdasági károkat, valamint a következő évben várható károsításokat. Amennyiben az összefoglalónál részletesebben érdekel valakit a téma, a kiadvány korlátozott példányszámban az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályán (3232 Mátrafüred, Pf.: 2.) beszerezhető, vagy az Agroinform Kiadó honlapján (www.agroinform.com) letölthető – tájékoztatta a ForestPress-t Hirka Anikó szerkesztő, az ERTI Erdővédelmi Osztály tudományos munkatársa.
