Globális áttekintést ad az erdei kártevőkről és betegségekrőlA kártevők elleni védekezés jelentőségének nagyobb elismerése a hatékony erdőgazdálkodásban még várat magára
E kiadvány sok más, az erdő egészségi állapotáról készült publikációhoz hasonlóan, azt illusztrálja, hogy a rovar kártevőknek és az általuk terjesztett betegségeknek mindig is jelentős hatásuk volt a világ erdeire és az erdőn alapuló ágazatra is, s ez várható a jövőben is.
A fenntartható erdőgazdálkodást alapul véve, a rovarok és betegségek hatásai nem kevésbé fontosak egy életképes, egészséges és erős erdészeti ágazat számára, mint az erdőművelési és hagyományos erdészeti eljárások fejlesztése.
Mivel az erdő kártevői károsítói, és kórokozói globális problémát jelentenek, a hatékony megoldások kifejlesztéséhez az országhatárokon is áttekintő szemléletre van szükség.
Az egyik kontinensről másikra átterjedő rovarkárosítók és kórokozók már jó ideje komoly aggodalmat keltenek.
Az elmúlt öt évben a betolakodó, idegenhonos fajok fontos szerepének és a környezetet érő hatásaiknak egyre nagyobb felismerése a jellemző. Úgy tűnik egyre több a szándékosan vagy véletlenül a természetes előfordulásuktól eltérő területre bevitt erdőkárosító, aminek eredményeként a határokon átterjedő károsítók jegyzéke egyre hosszabb.
Bár ez arra utalhat, hogy folyamatosan romlik a szakma problémamegoldó képessége, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a globális kereskedelem gyorsulása, volumene és nagyobb hatékonysága van a jelenség hátterében. Szerencsére javultak az új károsítók és hatásaik megfigyelésének, nyomon követésének, felderítésének a lehetőségei.
Jelenleg sajnos az a helyzet, hogy adatgyűjtésre csak tetemes károsítás után kerül sor. A legtöbb országban kevés információ áll rendelkezésre a természetesen megújuló erdőket érő rovarkárokról. Meg kell állapodni az adatgyűjtés paramétereit, az adatgyűjtés módjait illetően, de az egységes definíció használatról is.
Bár sok ország többféle stratégiával is rendelkezik a kártevők megfékezéséhez, a kártevők elleni védekezés jelentőségének nagyobb elismerése a hatékony erdőgazdálkodásban még várat magára. Az erdők kártevőinek sikeresebb megfékezéséhez több kutatásra van szükség mind a károsítók, mind kontrolljuk lehetőseink vizsgálata területén.
A tanulmány sorra veszi a különböző világrészeket – Afrikát, Ázsiát és a Csendes óceánt, Európát, Latin-Amerikát és a Karibi szigeteket, Közel-Keletet és Észak-Amerikát –, valamint az egész világra vonatkozó megállapításokat tesz.
Fölsorolja a különböző károsítókat és járványokat – köztük a fenyő fonálférget –, majd sorra veszi a veszélyeztetett fafajokat, többek között a bükköt és a feketenyárt.
Az európai térségből három országot – Romániát, Moldáviát és Oroszországot – tárgyalja. Az abiotikus károk taglalásakor a széldöntésekről is ír, 1999/2000. évből Dániát, Franciaorzágot, Németországot és Svájcot említi, a 2004/2005. évből Svédországot és Szlovákiát, a 2007. évi viharkárok kapcsán pedig Belgiumot, a Cseh Köztársaságot, Dániát, Franciaországot, Németországot, Svédországot és az Egyesült Királyságot sorolja fel, Magyarországot nem említi.
